Fenton1 több oly esetet figyelt meg, melyeknél a fürdő okozta huruthoz a melléküregek valamelyikének makacsgyulladása csatlakozott. Ezek ismertetésével kapcsolatban ír a fürdőnek az orr, gége és torok megbetegedési hajlamosságát fokozó hatásáról.
A víz megtámadja nyálkahártya sejtjeit, amennyiben a víz a bennök levő sókat kimossa, vizenyőt és savképződést okoz bennük, ezáltal csökkenti a sejtek életképességét, működését, különösen csökken a nyálkaelválasztás. Ily körülmények között természetesen fokozatosan káros a nyálkahártyáknak betegségokozó csírákkal való érintkezése.
Nem annyira azok a csírák fontosak, melyek a hideg vízben is élnek s amelyek köz kórokozók is lehetnek, hanem inkább azok, melyek a fürdőző orr-garatüregében állandóan jelen vannak és a víz káros hatásának kitett nyálkahártyán könnyebben fejthetik ki kórokozó hatásukat.
Azt a lehetőséget sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a fürdőzők egymást fertőzhetik. Az orr nyálkahártyájának közvetetten sérülése még inkább káros; ez vízbeugráskor, mélyen a víz színe alatt való úszáskor szokott leginkább létrejönni. Fenton szerint minden fürdőzőt fel kellene világosítani ezekről a tényekről s eltiltani az úszástól azokat, akik idült meghűléses betegségekben szenvednek.
Dr. Gaál András.