Huszadik század - történelem jelenidőben

Az utóbbi napokban nem csupán a magyar müvésztársadalmat, de az egész közvéleményt élénken foglalkoztatja Huber Miksa karmesternek Zerkovitz Béla ellen beadott keresete. A keresetet Huber hetvenöt millió kor. És jár. Iránt nyujtotta be és e polgári kereset járulékai között, bár nem kimondottan, szerepel ezuttal az erkölcsi jóvátétel követelése is.

Ha a biróság megitéli Huber karmesternek a hetvenöt millió koronát, a közönség egyrésze ugy találhatja, hogy az ítélet egyben azt is kimondja, hogy Zerkovitz, ha nem is plagizált, de idegen tollakkal ékeskedett és kétségbevonhatatlanul rendkivüli zeneszerzői népszerüségét jórészt más muzsikusok munkájának köszönheti. Holott a biróság marasztaló itélete a legrosszabb esetben is annyit jelentene csupán, hogy Zerkovitz nem honorálta gavallérosan, sőt méltányosan sem Huber Miksa müvészi munkáját és fáradozását. Hogy a közvélemény tisztán lásson a nagyérdekességü müvészafférben, a Ma Este megkérdezte ugy az érdekelteket, mint az elfogulatlan szakértőket, akiknek nyilatkozatait alább közöljük:

Mi van Huber Zerkovitz Béla ellen benyujtott keresetében?

Alkalmunk volt betekinteni Huber Miksának Zerkovitz Béla elleni pörében a törvényszékhez benyujtott pöriratába, melynek érdekesebb részei a következőképpen hangzanak:

„Zerkovitz a törvényszékhez benyujtott kifogásainak elején tagadja, hogy a Royal Orfeum részére közösen szereztük az előadásra kerülő dalokat és dalszövegeket… Később beismeri, hogy mindama müvészi tevékenységeket én végeztem, amit effektiv produkciónak ismerünk. Zerkovitz csupán a nyers, gyakran müvészietlen zenei ötletekkel járult a közös müvek szerzéséhez.”
„A kapott honorárium arra sem volt elegendő, hogy meleg szobába dolgozzam.”

„Zerkovitz az öntömjénezés hangján hivatkozik zeneszerzői tehetségére és „közismert” melódia vezetésére. Hogy szakkörökben miképpen vélekednek Zerkovitz eredeti müvészi tehetségéről és zeneszerzői egyéniségéről, azt feleslegesnek tartom bővebben fejtegetni és csak azt jegyzem meg, hogy én magam is többizben figyelmeztettem őt egy-egy melódiának más zenemüvekhez való hasonlatosságára, vagy egyes részek azonosságára, de ellenvetésemet Zerkovitz kurtán azzal intézte el, hogy „hagyja igy legalább könnyen belemegy a közönség fülébe.”

„Állitom, hogy Zerkovitz zeneszerzői ténykedését még a legprimitivebb zenei képzettség sem támasztja alá, még a kottákat is nagyon hiányosan ismeri. Ragaszkodom ezért ahhoz, hogy Zerkovitz zeneszerzői képessége és zenei képzettsége szakértők által vizsgáltassék és állapittassék meg.”
„Egy hivatásos, zeneileg képzett és talentumos zeneszerző szempontjából meg sem engedhető etikailag az, hogy mással végeztesse el müvének harmonizálását, hiszen ezzel kockára tenné költői presztizsét… (Ezzel szemben a szakértői vélemények mást mondtak. A szerk.) sőt tekintve a harmonizálás sokféleségét, kockára tenné müvének sikerét is, mert sok zenemü sikerét az ötletes és talentumos hangszerelésnek és harmonizálásnak köszönheti.”

„Zerkovitz az Árvácska melódiáit adta, de a modern operettben különösen uj és nehéz az exotikus táncok ritmusát megkomponálni, ugy, hogy ma a zenemü melódikus része háttérbe szorul és teljesen a harmoniai és ritmikai rész dominál. Ez kétségbevonhatatlan köztudomásu tény. A komoly muzsika legnagyobb modern mivelői: Debussy, Strauss és Bartók ebből indulnak ki. A modern francia iskola is teljesen ezeken épül fel és még eggyen: a szellemes hangszerelésen. A lapos slágervalcerek ideje lejárt, az operett komponistának a tudás, szellem, rutin és izlés fegyvereivel kell harcolni, s a küzdelem zajában az egyszerü füttyszó nyomtalanul elvész.”
„A periratok és a becsatolt munkálatok alapján mondják meg a szakértők:

1. hogy az Árvácska cimü daljáték megalkotásánál, melyhez alperes, kinek sem kellő zenei képzettsége, sem theoretikus tudása nincs, csupán a dallamok kigondolásával, felperes pedig az eldudolt, vagy elfütyült dallamok és zenei ötletek megrögzitésével, harmonizálásával és hangszerelésével járult, müvészi alkotó munkát végzett-e a felperes és hogy ennek folytán a peres felek társszerkesztőknek tekinthetők-e?

2. tekintetben az Árvácska operettben a harmonizálás, hangszerelés stb. által kifejezésre jutott tudás, szellem, rutin és izlésre, milyen arányban állt a felperes müvészi alkotó munkájának értéke és sikere az alpereséhez viszonyitva.

Kérem a szakértőket arra nézve is meghallgatni, hogy az operett sikere elsősorban annak a formának köszönhető, amely forma kizárólag az én szellemi termékem és amely formában a darab a közönség előtt szinre hozatott.”