10-20 százalék között mozog az uj fényüzési adó
Abban a reményben ringattuk magunkat mindazideig, mig a fényüzési adótervezet nyakatekert paragrafusait áttekinteni nem volt módunkban, hogy az uj tervezet megértőbb, méltányosabb elbirálást fog tartalmazni, mint az eddigiek.
Sajnos, ismét egy nagy csalódás ért bennünket és ugy látszik nagyon sok viznek kell lefolyni a magyar folyókban és nagyon sok egzisztenciának kell még tönkre menni addig, mig oly megértő adórendeletek készülnek, amelyek az állam érdekeinek a figyelembevétele mellett, az adózók érdekeit is figyelembe veszik.
Egy 175 oldalas vaskos kötet számol be az uj tervezetről, amelytől az érdekelt butor, szabó, automobil, bőr, nemesfém, szűcs, kárpitos, cukrász, kávés és vendéglősipar semmi jót nem várhat.
Az Ipartestületek Országos Szövetségének vezetősége, amikor az összes szakmai képviseletek bevonásával letárgyalta a fényüzési adó tervezetet, a tárgyalások folyamán megállapitást nyert, hogy ha a fényüzési adó uj tervezete életbe lépne, az 10-20 százalék között fog mozogni.
Eddig 10 százalék volt a luxusadó és már ez a 10 százalékos megadóztatás is tönkretett néhány iparágat, amely a fényüzési adó nélkül még ma is életképes volna.
A fényüzési adó bevétele az Adóügyi Utmutató megállapitása szerint 51 százalékkal esett tavaly óta. A pénzügyi kormányzat azonban – amint az értekezleten hangoztatták – nem az ipari termelés fokozásával és a fogyasztás lehetővétételével próbálja a luxusadóból befolyó jövedelmet elérni, hanem a nagyobb percentuális megadóztatással.
A fényüzési adó késedelmi kamata a Nemzeti Bank évi 11 százalékos kamatlábával szemben ezután havonkint 10 százalék lesz és igy a késedelmi kamat évi 120 százalékkal terhelne bennünket.
Az Ipartestületek Országos Szövetsége megütközéssel állapitotta meg, hogy a törvénytervezet a munkát is fényüzési adóval terheli. Pld.: Ha valaki külföldi szövetből ruhát csináltat és a szövetet maga vásárolja és adja át a női vagy férfi szabónak, akkor a ruha elkészülése után a ruha télies értéke után kell leróni a fényüzési adót.
Más példa: Ha egy régi aranyláncot átalakittatnak és igy tulajdonképen az ékszerész csak a munkájával járul hozzá az uj tárgy létesitéséhez, megint az aranylánc teljes értéke után fizetendő a fényüzési adó.
Még egy példa: Antik butort javittat valaki egy asztalosmühelyben. A javitáshoz pótolni kell egyes farészeket, mondjuk cseresznyefából. Az átalakitó, megint csak munkával járul hozzá az érték megnövekedéséhez. A fényüzési adót azonban ebben az esetben is az antik butor teljes értéke után kell megfizetni.
Ugyanez a tétel áll a bőrdíszmüárura, antilop-cipőre, bőröndre, kárpitos munkára és még nagyon sok cikkre.
Emellett a tervezet a közszükségleti cikkekre is ki akarja terjeszteni a fényüzési adót, nemkülönben pedig fényüzési adót kell majd fizetni a fényüzési adóra.
Ugy hisszük, hogy egyelőre elég annyit is tudni a tervezetről, ami, ha törvényerőre emelkednék csak arra lesz jó, hogy több jobb sorsra érdemes önálló iparost a munkások táborába kényszeritsen.
