Filmcsillagok, kiket nem lehet látni

Az amerikai filmiparban a nők ujabb kilátásokkal kecsegtető működési körben a belső üzemben is nagy szerephez jutottak. Mindgyakrabban váltják föl a drámai és rendezési munkában a férfiakat. Eltekintve a elismert filmnagyságoktól és néhány hírneves igazgatótól, az amerikai filmiparban ma a nők a legjobban fizetett alkalmazottak. Arra a meggyőződésre jutottak ugyanis, hogy a nők alkalmasabbak a külső és belső üzem körötti állásra mint a férfiak.

Ezt a meggyőződést abból a fölismerésből merítették, hogy a nők jobban megértik a közönség kívánságát és ízlését. A nőknek sokkal finomabb érzékük van az örök nőiességhez, mint a férfiaknak és éppen a filmen ezt a nőies varázst sokkal gyöngédebben kell visszaadni, mint a színpadon. Az amerikai filmek túlnyomóan szerelmi regényeken alapulnak, melyeknél elsősorban ifjuság és szépség igényeltetik. Ez az oka, hogy ujabban a nagy amerikai filmvállalatok előszeretettel alkalmaznak nőket vezető állásokra.

A legismertebb ezen vezető egyéniségek között Miss Jane Matthis, a Goldroyn-filmvállalt dramaturgja. Ő rangban az első a vállalat igazgatói közt, ugyszólván az igazgatók igazgatója. Az ő feladata, kiválasztani a filmre alkalmas anyagot és annak feldolgozását ellenőrizni. Miss Matthis ezen működéséért 140.000 dollár évi fizetést kap és így – eltekintve néhány legelsőrangu filmcsillagtól – a legjobban fizetett nő az amerikai filmvilágban.

Sorban utána Francis Marion következik, ki mint egy filmvállalat igazgatója 100.000 dollár fizetést élvez. Az ő rendezése alatt nem kisebb filmcsillagok működnek, mint Mary Pickford és Norma Talmadge.

Miss Marion maga is működik mint filmköltő és a mások által írt filmdarabokat is ő dolgozza föl.