Ellesett érdekességek Harold Lloyd életéből

Az alvás világrekordere – Sailor Made Man, az első siker – A véletlen, mint házasságközvetítő
Nemrégiben tért vissza Amerikába William R. Froser, Harold Lloyd managere és és nagybátyja, aki elutazása lett egy londoni ujságirónak sok érdekes dolgot mondott el világhirü unokaöccséről.

Harold Lloydnál minden holtbiztosra megy - mondotta William R. Fraser – és ez a holtbiztosság egész életében nagy szerepet játszott. Éppen olyan nagy szerepet, mint amilyen tő játszik minden filmjében. Természetesen a holtbiztos csak az utóbbi években került szilárd alapokra, pályája elején bizony sokat kellett gyalogolnia sovány keresetével és amint hosszabbat akart lépni kelleténél, rendszerint megbotlott. Volt egy jó barátja, Hal Roach, egy kövér ifju, akivel állandóan együtt kóborolt. Amikor már egyszer nagyon fogytán volt a pénzük. Hal Roach igy panaszkodott:

Tudod Harold, miért nem keresel te ezer dollárt egy héten? Azért, mert nem tudsz kibujni az ágyból. Az az ember, aki tizenegyig alszik, megbutul és elpocsékolja szellemességét.
Tényleg, igazad van – válaszolta Harold álmosan. – Nemsokára ott tartunk majd, hogy megértjük egymást.

- Ezzel másik oldalára fordult és tovább horkolt.
- Egyszer a következőket mondotta Harold Lloyd igazgatójának, aki szemére vetette állandó későnkelését.
- Ha nem alszom, akkor dolgoznom kell. Hát azt csak nem kivánhatja tőlem, hogy a sok munkától elpusztuljak?

- Az igazgató haragra gerjedt és kijelentette, hogy nem adhat Harold Lloydnak háromszáz dollár gázsit, legfeljebb csak százötvenet, . de még az is sok. Ha ő az alvást olyan költséges dolognak tartja, akkor természetes, hogy azt is meg fogja fizetni. Ezt Harold szerződésszegésnek tekintette. Annyira védte az alvást, hogy erős szócsata támadt közte és az igazgató között, amelynek eredményeképpen féltucat rendezői könyv szakadt darabokra. Nem tudtak megegyezni, mire Harold Lloyd gyors elhatározással meghajolt az igazgató előtt és igy szólt:

---

- Megyek haza, hogy a haragomat – kialudjam!
- Sok szidást kapott annakidején a bátyjától, aki mindig attól félt, hogy Harold nagy tehetsége ebben a grandseigneuri életben tudattalanul el fog pusztulni. Harold azonban vállvonogatva igy felel
- Igy sohasem fogok tudni tovább jutni. Négy nap alatt elkészitjük filmjeinket, amelyek közül kettőt a megirásra forditunk, tehát két napunk van a tulajdonképpeni felvétel számára.
Amikor egészen elkészültünk, akkor jutnak eszembe a legnagyszerübb ötletek.

- És azt hiszed. – kérdezte bátyja – hogy ezeket az elkésett ötleteket Newyorkban fel tudod használni?
- Minden bizonnyal – válaszolt rá Harold, miközben megrázta nagybátyja kezét és – New Yorkba utazott. Bombasztikus sikere volt. E naptól kezdve Harold Lloyd „beérkezett”. Annyit adtak filmjeiért, amennyi pénzt csak akart. Az ujságok állandóan dicsérték. És az ujságirók ágya alá bujtak, csakhogy beszélhessenek vele. A rosszkedv ismeretlen valami Harold Lloyd előtt.
- Harold Lloyd kitünő barát. Mindig kész a segítségre.

Nemcsak nyitott pénztárcával, hanem nyitott szivvel közeledik az emberhez.
Szinte hihetetlen, hogy hányszor kérik ki idegen emberek a tanácsát. Rendkívül sokan mennek hozzá ügyes bajos dolgaik elintézésével. Ha valaki azt hiszi, hogy tehetséges, mindenképpen a nagy művész álláspontját kivánja hallani. Ha Harold Lloyd azt hiszi, hogy ez a kérdés komoly és biztató, akkor hisznek neki. Mindig van ideje, néha ha csak egy percre is. És még ennél is többet jelent az, hogy válaszai mindig szivből jövő és igazak. Mindenekelőtt éles pillantást vet vendége arcára. Szerinte a filmszereplő mimikai ereje főképpen a szemjátékában rejlik.

- Harold Lloyd nagyon komolyan és pontosan dolgozik. És ezt megkivánja a környezetétől is. Darabjait Tommy Grey, Tim Wheatond és John Grey dramaturgok irják. Rendszerint ugy történik, hogy Harold Lloyd elmeséli, valamelyik napközben átélt, napközben előfordult eseményi és dramaturgjai ezt az ötletet több, groteszk szinekkel aláfestik. A rendezői könyvet maga dolgozza ki
Ebben minden lépését pontosan feljegyzi, az arc legkisebb játékát is számontartja.

- Jobb női szereplőt azonban nem talált a filmjeihez és igy továbbra is meg kellett maradnia Bebe Daniels mellett mindaddig, míg közbe nem avatkozott a véletlen. Ez a nagyjelentőségü esemény egy philadelphiai társaságban történt meg, ahová Harold Lloyd is hivatalos volt Hal Roach barátjával együtt. Kellemes csevegésben telt az idő, amikor a ház urnője elmondta, hogy a napokban egy feltűnő szépségü szőke leánnyal talákozott akinek szépsége még Briant Washburnnek a hires amerikai portretistának is feltünt. S hogy elragadtatását igazolja, megmutatta a társaságnak Woshburn festményét, amely Mildred Davist ábrázolta.

- Harold Lloyd nagyon sokáig nézte a képet, a háziasszony jóvoltából másnap már az eredetijében is gyönyörködhetett, két hét mulva együtt játszott már a szép Mildreddel, az egyik felvételi nap után együtt vacsoráztak a Sunset Restaurantban s két nap mulva már férj feleség voltak.
- Gyorsan ment minden s ennek Harold Lloyd örült a legjobban. Megtalálta a boldogságát s ez a boldogság egyre növekszik, különösen azóta, hogy betoppant a kis családba a harmadik is: a csöppnyi, szöszi Mildred…