Ámde a napóra csak a lakáson kívül szabad helyen és itt is csak nappal és ekkor is csak napos időben jelzi az időt Napnyugta után, vagy borus időben a napóra mitsem ér. Nagy érdemet szerzett az az ember, aki egy olyan órát talált fel amely nemcsak a nappali, hanem az éjjeli órákat is jelezte, egy olyan órát, amely a négy fal között is teljesítette hivatását.

Az első ily-fajta időjelző az u. n. vízióra volt. Asszíriában, Kr. sz. e 600 évvel a pompaszerető Szárdánápál király palotájában jelezte a nap egyes szakainak bekövetkeztét. Eme, akkoriban csodának tartott óra a vizcseppeknek egy edényből egy másikba való. pontos időközönként bekövetkező, hullásával jelezte az időt olyképpen, hogy naponta hatizben ürült ki az egyik és telt meg a másik edény.

Ez a mai napság végtelenül szimplának tetsző óraművet nagy tudományos vívmánynak tartottak akkoriban, sőt ilyen nyilvános óramű még ma is használatban van Kína, Kanton nevü városában. A napóránál és a vizióránál tökéletesebb órát nem ismert az ókor. A római császárság legfényüzőbb korában a szellemes Petroniusz az élet eme nagy művésze, csodálattal beszélte, hogy a pazar fényüzésben és pompában élő hírhedett dőzsölő, Trimalchiusz, palotájában egy viziórát látott!

A római birodalommal együtt az ókori kultúra is összeomlott. Csak Nagy Károly frank császár idejében kezdett ujra derengeni a civilizáció napja Európában ez a nagy uralkodó jutott az első óra birtokába. Ajándékképpen kapta egy nagyság tekintetében vele vetekedő ázsiai uralkodótól: Harun Al Rasid kalifátol, az arab dalok hősétől, a 799-ik esztendőben. Remekbe készült vizóra volt, mely már az órákat is jelezte. Károly császár ezt az ajándékot olyan becsesnek tartotta, hogy lemondott a kalifa ellen tervezett hadjáratáról.

A homokórát szintén ismerték már ókorban. Ennél finomszemcséjü homok pótolta a vizet olyképpen, hogy szabályszerü lepergésével jelzette az idő haladását.

A tüzórát — ha ugyan megérdemli az óra nevet IX. Lajos francia király (1215—1270) használta. Abból állott, hogy léptékekre mely fogyásával jelezte az idő, főkép az, éjjeli idő, haladását.

Az első sulyokkal szabályozott kerékóramű feltalálójául a tudós Gerbert szerzetest, a későbbi II. Szilvesztert hitték...