Rakovszky Iván belügyminiszter a balatonfüredi hősök emléktáblájának leleplezési ünnepélyére vasárnap reggel utazott le Füredre Almássy László, Schandl Károly, iklódi Szabó János és több egységes képviselő társaságában. Az ünnepség után Rakovszky belügyminiszter beszélt.
- Ma magyart félrevezetni – mondotta – elbolondítani többé nem lehet. A magyar nép végigélte a háborut és a proletárdiktaturát és megtanulta, hogy jobb ha egy kevésbé jobb parancsot egységesen és becsületesen teljesít, mintha minden sarokból, minden kapu alól kiugrik egy-egy hadvezér, az egyik erre, a másik amarra rángatja a nemzetet és lesz belőle nemzet helyett fegyelmezetlen tömeg, amelyet győzelemre vinni nem lehet. Annyi szenvedés után kell, hogy megértsük: nem az igazi próféta, aki kicsinyesen kritizál.
Minden baj, szenvedést meg lehet szüntetni, de nem olcsó jelszavak hangoztatásával, nem azzal, hogy lekritizálunk, legyalázunk minden t, ami idáig tekintély volt és tiszteletet parancsolt. A fegyelem, a kötelességtudás, a tekintélyek tisztelete, a munka nem szégyen, amint azt sokan hirdetik, de az dicsőség, nagyság.
Az ünnepély után a vendégek a fürdőtelepre hajtattak, ahol megtekintették a balatonfüredi mezőgazdasági kiállítást, majd a Grand-Hotelben százterítékes bankett volt, Rakovszky Iván itt a következő beszédet mondotta:
- Azokat a nagy célokat, amelyeket a magyar nemzet elé kitüztünk, a magyar fajnak és a magyar nemzetnek igenis el kell érnie, azonban ezeket nem erőszakos eszközökkel, igazságtalansággal, méltánytalansággal és főkép nem pusztítással akarjuk elérni.
Nézetem szerin hitvány ember és nem érzi a magyar faj belső erejét az, aki jövendőnket pusztításban keresi.
Ami itt a magyar földön él, azt meg kell tartani, mert minden, ami a magyar földön elpusztul, visszahat az egész országra. Kell, hogy ez a magyar faj érvényesítse tudását, tehetetlenségét, akarata erejét, nem puszítást kell tehát hirdetnünk a társadalmi és gazdasági élet terén, hanem a munkát.