Vázsonyi és Rassay nagy beszéde a „politikai nihilisták” ellen

Ujpest, junius 3.
 Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg beszámolóját Ujpesten Fábián Béla, a pestvidéki lajstromos választókerület képviselőjel. Vázsonyi Vilmos, Rassay Károly, Benedek János és Pakots József képviselők kisérték el a beszámolóra és Ujpest városa ünnepi díszben, föllobogózva várta a liberalizmus vezéreit.

Vázsonyi beszéde
- Amikor Bethlen európai utjáról hazajött – mondotta, - azt tapaszalom, hogy a destruktivnak nevezett ellenzék kevésbé zavarta utjában, mint éppen politikai barátai, az egységesnek nevezett párt fajvédő szárnya; akik a miniszterelnök európai utját találták alkalmasnak arra, hogy fölmondják a nem létező egységet és igyekezzenek kezükbe keríteni a hatalmat. Arra még nem volt példa, hogy egy párt ügyvezető alelnöke nyilvánosan nyilatkozzék ugynevezett vezére, a miniszterelnök ellen és arra sem volt példa, hogy a miniszterelnök honmentő akcióját azzal zavarják meg, hogy a köztisztviselők ülésén a lázítás álláspontjára helyezkedjenek és forradalmi hangokat üssenek meg.
A köztisztviselők nem lehetnek a kurzus hivatalnokai, mert hiszen nem a kurzus fizeti őket, hanem a polgárok összessége.

- Az annyira fölfujt földbirtokreform-novella tulajdonkképen nem tartalmaz mást, mint hogy a földmívelésügyi miniszter kezébe adja a hatalmat, hogy attól vehessen el földet, akitől akar és annak adhasson, akinek akar.  Ez nem más, mint a régi királyok donációs joga.

- A miniszterelnöknek választania kell aközött, hogy ő üsse-e le jobboldali ellenfeleit, vagy azok ütik le őt, mert ha pillanatnyilag ki is békülnek a kormánnyal, vissza is szívják a miniszterelnöknek adott pofonokat, de legközelebb, adandó alkalommal, ujra fölveszik a harcot. Az országot nem lehet ilyen tétovázó politikával előre vinni, hanem bátran és egyenesen kell a megadott uton előre haladni.

Aki felezetek és osztályok szerint különböztet, akik proletárokból és zsidókból másodrendű polgárokat akarnak csinálni, azok nem jó magyarok, hanem cinkostársai a mi külső ellenségeinknek.
Nem a fajvédelem, hanem az egyenlő jog, a szeretet és az igazság a magyar politikának jelszavai. Ezt követeljük mi magunknak elnyomott magyar testvéreinknek az elszakított területeken.

De aki maga igazságtalanságokat követ el, a közszabadságokat lábbal tapossa és gyülöletet hirdet, az nem állhat ki Európa piacára és nem panaszolhatja az elszakított területeken élő magyarság sebeit és fájdalmait.

- Magyarország területét megcsonkíthatta a zsákmányra éhes ellenségeinek erőszaka, de igazán csonka nem lehet Magyarország addig, amig Kossuth és Deák szelleme ép, amig az ő eszméjük a magasba képes vinni a magyar géniuszt. Magyarország csak akkor lehet igazán csonka, ha a törpe epigonok utmutatásait követi.

A percekig tartó lelkes ováció után Rassay Károly szólalt föl:
- Ugy látom, hogy egy év után kisértetek jelennek meg a miniszterelnök előtt- és megkérdezik, hogy mit ért el azzal, hogy a demokratikus gondolkodásu, a munkáért, a békéért, a jogokért küzdő férfiak helyett a törvényhozás házába barátait engedte be, a barátait, akik a legkritikusabb pillanatban igyekeznek őt ledöfni. Isteni igazságszolgáltatást látok abban, hogy a miniszterelnököt éppen ezek az urak akarják most elgáncsolni.

- A liberális ellenzék nem látja ugyan ideálját a miniszterelnök politikájában, de ha a békét, a jogrendet biztosítani tudja, akkor ebben a tekintetben számíthat a liberális ellenzék támogatására, mert a liberális ellenzéknek nem lehet más célja, minthogy az országról elhárítsa a veszedelmet és előttük nem az a fontos, hogy Bethlen elbukjék, hanem, hogy ha elbukik, akkor utána az igazi demokrácia jusson uralomra.

- A liberális ellenzék küzdelme nemcsak az antiszemitizmus ellen folyik, mert az antiszemitizmus a társadalmi betegségnek csak egy szimptomája. A liberális ellenzék nem a szimptomát akarja gyógyítani, hanem magát a betegséget. A kormányt arra a demokratikus politikára kell szorítani, amelyet a nyugati demokratikus államok velünk szemben joggal megkövetelhetnek, ha segítségüket igénybe akarjuk venni.

- A miniszterelnök külföldi utjának sikertelensége nem a fajvédők politikáját igazolja, sőt ez éppen a legsulyosabb vádbeszéd ellenük. A mai demokrácia szerepe a politikában a mult és a jövő összekapcsolása, megtartani a régi szabadelvü programból a jogegyenlőség gondolatát, de nemcsak társadalmi téren, hanem kiegészíteni az alkotmányjogi kérdésekben is. A földbirtokreformot csakis demokratikus törvényhozótestülettel lehet megoldani.

Nagyatádi akkor lett árulója az igazi földbirtokreformnak, amikor elárulta az általános, titkos választójogot.

Pakots és Benedek
Ezután Pakots József az egységes párt szélső jobboldalával foglalkozott és ezt a csoportot politikai nihilistáknak nevezte, akik nem ismernek eszményeket és elveket, hanem csak szenvedélyeket és érzéseket.

Benedek János hangsulyozta, hogy az uj Magyarország csakis a demokrácia elvein épülhet föl, ahol a nemzeti igazságnak érvényesülnie kell, hogy ember és ember között felekezet, faj és vallás szerint nem lehet különbség.