Batthyányi Tivadar nem ért egyet Károlyi Mihály politikájával

A Függetlenségi 48-as Kossuth-párt, vidéki szervezeteinek bevonásával, vasárnap délelőtt a Mária Valéria-utcai körhelyiség disztermében országos nagygyülést tartott, amelyen gróf Batthyány Tivadar elnökölt. A termet zsufolásig megtöltötték a vidéki pártok küldöttségei. Az országos párt vezetősége részéről jelen voltak P. Ábrahám Dezső v. miniszterelnök, Balla Aladár ny. belügyminiszter, Fóthi Vilmos, Schubert Sándor fővárosi bizottsági tagok, valamint több volt függetlenségi képviselő és főispán. Batthyány megnyitó szavai után dr. Óhegyi Lajos főtitkár arról a különös jelenségről számol be, hogy a posta számos vidéki szervezet meghívóját fölbontva, azzal küldte vissza, hogy a cím elégtelen. (Nagy zaj.)

Ezután gróf Batthyány Tivadar elnök tartott kétórás hatalmas beszédet. Beszéde elején a Habsburgokkal foglalkozott. 1917. Junius 7-én kifejtette – ugymond – a király előtt, hogy ha ezen az uton haladnak és elvágják az országot a demokratikus nemzeti iránytól és a szociális reformoktól és nem valósítják meg a demokratikus választójogot s olyan háborus külpolitikát folytatnak, amely a német világhatalom szolgálatában állítja a nemzetet, akkor finis Hungarias, de végük a Habsburgoknak is. A legitimista politikával végső veszedelembe döntik az országot. Ha a detonáció a királypuccsok előtt történt volna meg, ebből az országra óriási előny származott volna, mert óriási területeket csatoltak volna vissza hozzánk, sok 100.000 magyarral együtt.

A belpolitikáról szólva, Batthyány gróf élesen elítélte azokat a politikai irányzatokat, amelyek a reakciót szolgálják és felekezeti üldözésre vetemednek. Majd áttért a külpolitikai kérdések megvilágítására és azt mondotta, hogy Bethlen István maga is beismerte, hogy a külpolitika terén eddig semmiféle sikert elérni nem tudott.

Ma a jóvátétel veszedelme lebeg fölöttünk. Ezt a kérdést minden országba a legnagyobb nyilvánosság előtt kezelték, hogy így a nemzet őrseregétégét mozgósítsák. Sajnos, nálunk máskép történik, ugy látszik, nálunk mindent máskép kell csinálni. Félhivatalos közlések azt mondják, hogy Olaszország követeli a legnagyobb jóvátételt. Tudjuk, hogy ma van az a nevezetes nap, amikor Friedrich István, hazánk nagy fajmagyarja (Derültség) Rómában és Angorába indul. Arra kérjük, tolmácsolja elvbarátjának, Mussolini miniszterelnök urnak azt a kérésünket, hogy azokat a baráti nyilatkozatokat, amely Róma felől röpitsenek felénk, váltsa valóra és ne követeljen jóvátételt ettől a lerogyott, tönkrement nemzettől.

A ruhrvidéki akció ne ejtsen abba a hibája, hogy nagy németbarátsággal tüntetünk, mert ebből az országnak haszna nem lesz. Németországról minden jót mondhatunk. Hatalmas, okos munkás nép, kivánunk neki minden jót, de a jövő politikájából kapcsolja ki Magyarországot. Éppen elég volt belőle, mert az ország kétharmadrészének elvetését annak köszönhetjük, hogy mi is a német világuralmi Kóbort mellett ragadtunk fegyvert. Igyekeznünk, kell azon, hogy a kisántánt államaival a megértést megtaláljuk. Az előrelátó politika, különösen a külpolitika, nem helyeztet sulyt az érzelmekre és hangulatokra.

A barátságos megértés politikáját a kisántánttal szemben nem elég hirdetni, hanem cselekednünk is kell. A gazdasági csereviszony a szomszéd államokkal a mi előnyünkre válna és elérnénk azt is, hogy odaát magyar testvéreink helyzete megjavul. Biztosra veszem, ha a mi politikánk barátságos irányt vesz, akkor a Millerand-féle kisérőlevél figyelembevételével területi eredményeket is elérhetünk.

-Békés, lojális, semleges külpolitikát kívánunk, idebent pedig tartózkodjunk minden irányu szélsőségektől, a reakciótól épp ugy, mint a baloldali szélsőségtől.

Ha Károlyi Mihály olyan kijelentéseket tesz, mint legutóbb, hogy ő a világ proletárjainak egyesülését akarja és az alapon a szocialista világrend megteremtését a mai polgári társadalmi rend helyett, - én kerekem kimondom, hogy ezzel a politikával egyet nem értek.

A mi politikánk Kossuth Lajos politikája. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.)

Batthyány beszéde után P. Ábrahám Dezső az adóproblémával foglalkozott. Hatvannégy fajta adónem van – ugymond – és az egész jövedelmet elvehetik adóban. Ez a tulhajtott adózás a külföldön azt a hitet kelti, hogy az ország gazdag, mert van itt mit megadóztatni. Nagyon sok befolyó adó illetéktelen helyekre kerül. Sajtócélokra, bizonyos irányu lapok támogatására milliókat fordítanak. Majd Erl Ferenc, Baltás Béla, Tihanyi Kálmán és mások fölszólalása után gróf Batthyány Tivadar a nagygyűlést berekesztette. A nagygyülési társasebéd követte, amelynek ünnepi szónoka Balla Aladár volt s utána még számosan mondottak beszédet.