A királyi viadorok utódja: Nagybudafalvi Vermes Lajos

Kétszáznegyven verseny győztese, a sport valamennyi nemének edzett athletája. Nagybudafalvi Vermes Lajos.

Mondhatjuk, hogy Vermes munkássága a sporttéren felér sok egylet működésével. Mert ő nemcsak versenyzett, de lelkesítő példájával és szavaival százakat nyert meg a testedzés ügyének. Az ország csaknem minden vidékén járva, mindenütt igyekeztek akár verseny, akár mulatság alkalmával hiveket szerezni a tornának, athletikának s a többi sportnak. A vidéki egyletek közt főleg a „Szabadkai Torna-Egyletnek” a „Szabadkai Sport-Egyletnek".

Az „Achilles Sport-Egyesületnek” szenteli fáradhatatlan tevékenységét, melynek gyümölcseként lehet tekinteni, hogy a palicsi versenyek ma-holnap már az olympiai játékok fontosságára emelkednek. A fővárosban a „Magyar Athletikai Club”-ban s főleg a kerékpár-egyletekben fejt ki állandó lelkesítő tevékenységet. A legnagyobb kedvel a kerékpározást űzi, melyben nálunk és külföldön is kitűnő erőnek bizonyult. A műgyakorlatokban pedig hazánk valamennyi kerékpározóját fölülmúlja. E téren még eddig nálunk nem is akadt méltó ellenfele.

Vermes életrajzát, illetőleg azon győzelmi sorozat a legékesebben szól, melyből kitünik, hogy 17 éves kora óta hazánkban csaknem minden nevezetes versenyén résztvett és így állandó híve volt a neki oly sok dicsőséget szerző sportnak.

Nagybudafalvi Vermes Lajos 1880. év junius hó 29-én született Szabadkán. Honnan elemi iskolát végezve, a fővárosba jött. Budapesten a középiskoláit részben a Szőnyi Pál-féle intézetben, részben a kegyesrendiek főgymnáziumában végezte el.

Az orvosi egyetemet Budapesten, a bölcsészeti fakultást Bécsben, a tornatanári és tűzoltó tanfolyamokat Budapesten végezte el. Németországban több gazdasági akadémiát látogatott meg.

A tornázást Bokelberg Ernő, Maurer János, Oheroli János tanárok, a vívást Keresztessy Gyula és Sándor továbbá idősebb Szigethi Benedek Gyula mester bajnokoktól sajátította el. A „Nemzeti Torna-Egylet” első csapatának tizéven keresztül kinevezett előtornásza volt, a Szabadkai főgymnáziumban 5  éven keresztül rendes tornatanár volt.

Időközben megalapította a „ Budapesti Kerékpár Egylet”-et, „Magyar Testgyakorlók Körét” (Budapesten), „Achilles Sport Egylet”-et, „Szabadkai Sport Egylet”-et, ezeken kívül még egy tuczat nagyban fejlődő vidéki egyletet.

Atyja Vermes Ferdinánd 1848/49-es nemzetőr főhadnagy volt (született 1821. év okt. 21-én, meghalt 1882. márcz hó 31-én) erős edzett ember volt, elnöke a vidéki sportegyleteknek, kitől már gyermekkorukban kedvet kaptak fiai (Lajos és Nándor) a testgyakorlatokra.

A Vermes család tagjai közül századokon keresztül mindég voltak kiváló athléták, egyik ősük Budafalvi Vermes Péter már IV. László király idejében 1274 évben, mint királyi viador szerepelt a perdöntő bajvívásokban, ki azon kívül, hogy a csehek elleni hadban magát kitüntette és veszélyesen megsebeztetett, nagy érdemül rovatik fel, miszerint a király parancsára tizenegy izben szállt bajvívásra és mint bátor viador harczolván, mindannyiszor fényes diadalt aratott.

Nagybudafalvi Vermes Péter a család összes tagjai részére az örökölhető királyi viadori méltóságot megszerezte, a mit Nagy Lajos király 1356-ban is elismert s apjának Róbert Károlynak erre vonatkozó összes családi okmányokat megerősítette.

Nem lehet csodálkozni azon, hogy a királyi viadorok utódja Nagybudafalvi Vermes Lajos, az összes testgyakorlati versenyekben rekordokat mutatott fel.

Vermes Lajos kerékpáron 1877-79. években beutazta Európa legnagyobb részét s azonkívül Kis-Ázsiát és Egyyptomból kiindulva észak Afrikát, hol nagyobbszabásu vadászatokon is vett részt.

Több lövész- és tűzoltó-egylet kitüntetett tagja.

Jelenleg a kolozsvári Ferencz József magyar király tud. egyetemen tornatanár és vívómester. Általában olyan kifejlett testű és minden testgyakorlatot űző athletánk, mint Vermes Lajos, talán kettő sincs. A kerékpározás mellett Vermes a legszebb eredményeket a súlyemelésben érte el. A 100 kgr. vasrudat vagy körtét balkézzel is földről fejfölé 5-ször emelte.

Különben, ha Vermes Lajos ügyességét minden gyakorlatában méltányolni akarnánk, egész könyvet kellene összeírni eredményeiről. Elégedjünk meg eddig elért kiválóbb győzelmeinek elsorolásával.

A „Nemzeti Torna Egylet” 1881. deczember hó 10-én tartott dísztornán a távolugrás és súlydobásban, mint összetett versenyben győzött. 1882. február hó 18-án távolugrásban győzött. 1883. február 17-én magasugrásban, kötélmászásban, súlyemelésben, távolugrásban első lett. 1883. deczember hó 8-án versenytávugrás, kődobással első lett.

Az 1885. junius hó 28-án tartott országos tornaünnepélyen (rendezte a „Magyarországi Torna Egyletetek Szövetsége”) rúdmagasugrásban, kötélmászásban és akadályversenyfutásban első díjat nyert. A „ Magyar Athletikai Club„ versenyein 1881. május 14-én ökölvívásban. 1882. május 22-én távolugrásban, és bajnoki akadályversenyben, kerékpárversenyben. 1882. október hó 8-án távolugrás, nagy sikverseny kerékpár verseny. 1882. deczember hó 17-én távolugrás, magasugrás rúddal. 1883 márczius 15-én magasugrás, távolugrás, súlyemelés, bírkózás. 1883 márczius hó17-én súlyemelés kardviadal. 1883. május hó 24-én nagy kerékpár verseny stb.

Nagybudafalvi Vermes Lajos legjobb eredményeit bajnokmesteri oklevelei is bizonyítják, a következő sorrendben tüntetjük fel, u. m.

Síkfutás: 100 yard 10 mp., 1 a. mf. 4’ 15 1/5 mp., 4 a.mf. 19’ 29 mp. Gyaloglás: 1 a. m. mf. 6 35 mp. Magasugrás: 197 cm. Rúdugrás magasba: 335 cm. Távolugrás: 620 cm. Hármasugrás: 1420 cm. Kalapácsvetés: 4215 cm. Discosvetés: 3512 cm.

A 80-as évek elején Airgnon, Dijon, Toulouse, Genf, Boroszló, Bécs, Prága Grácz, Budapest, tanui voltak bajnoki küzdelmeinek. Ez alkalommal Vermest Kolozsvári tanítványainak körében mutatjuk be olvasóinknak. Achilles E.