Okulva a mult esztendő utolsó hónapjaiban nyert tapasztalatokon, hogy a szövetkezetek a kisiparosok munkabérkövetelése folytán sok vállalattól elestek, más módot kell alkalmaznunk, hogy a jövőben ily meglepetések a szövetkezeteket ne érhessék.

Véleményünk szerint, minden egyes alkalommal, midőn versenytárgyalásra kalkulálnunk kell, állapítanánk meg, hogy az órabér és munkaidő figyelembevételével, mily munkabéreket lehet a kisiparosoknak felajánlani, mert teljesen kizártnak tartjuk, hogy a munkabérek megállapítását a kisiparosokra bízzuk, mivel, mint saját bőrünkön tapasztaltuk, a kisiparosok elfogadható munkabér megállapítására képtelennek bizonyultak.

Későn vettük észre, hogy a ránk erőszakolt túlmagas munkabérekkel eredményt nem tudtunk elérni, de még nem késő ahhoz, hogy a jövőben ne hagyjunk általuk diktálni. Látjuk a meglévő munkáknál is, ahol a kisiparosok a felajánlott és elfogadott munkabérekre kértek magas felárat és dacára annak, hogy kérelmüket, mint jogosulatlant elutasítottuk, tovább készült a munka, mert a kisiparosok józanabb része belátta, hogy a vezetőség jogtalanságot követett.

Előfordult a multban, hogy egyes szövetkezetek a szakosztály által hozzájuk intézett levelet nem vették figyelembe és csak többszöri felszólítás után adták meg válaszukat. Miután az ily eljárás egyrészt ellenkezik a kereskedői pontossággal, másrészt anyagi áldozatot is követel, felkérjük szabóipari szövetkezeteinket, hogy a szakosztály által hozzájuk intézett hivatalos levelekre a válasz megadását sürgősen eszközöljék, mert gyakran előfordult, hogy a válaszuk késése a szakosztályt kellemetlen helyzetbe hozta.

Egyben felhívjuk a szövetkezetek figyelmét arra is, hogy a hatóságoktól átvett anyagmennyiséget minden alkalommal jelentsék be, mivel ennek hiányában a szakosztály nem ellenőrizheti a szállítás pontos betartását.