Irta: Villax Ödön
Növényeink egyenletes fejlődéséhez és a talaj egyforma jó kihasználásához a legelső feltétel az, hogy a vetendő magvak egymástól egyenlő távolságra és mélységre legyenek. Ezt pedig géppel történő vetés esetén érhetjük el.
Régente csak szórva vetettek s ezen nagyon is helytelen vetési módnak a nagy hibáit épen azok a gazdák tudják legjobban, akik maguk is így csinálták. Sok vetőmag kell belőle és mégis az egyik helyre több, a másikra viszont kevesebb mag jut. A magvak mélysége is különböző. Egyik mag a kívántnál is mélyebbre jut, a másik pedig dacára a befogasolásnak mégis felszínen marad: ezeket elpusztítják a varjak.
Az egyenetlen vetés eredménye azután az egyenetlen kelés.
Hol nem kerül túlmélyre a mag, ott esetleg már bokrosodik a gabona, míg a másik helyen még ki sem kelt. A további fejlődés is igen különböző, de különösen az érés. Hova több mag került, már csaknem kipergett a mag, a másik ritkásabb helyen viszont még egészen zöld a kalász. A végeredmény aztán az, hogy a termés kevesebb, még pedig lényegesen kevesebb lesz.
Egy 10-15 holdas kisgazda 1-2 év alatt behozza soros vetés esetén a terméstöbblettel a vetőgép árát. Ezért nagy mulasztást követünk el, ha nem szerezzük azt be.
Vetőgéppel való vetés esetén egyforma sortávolságra és mélységre vetjük magvainkat. Az egyforma tenyészterület és mélység miatt a fejlődés, érés egyidőben történik. A talaj kihasználása egyenletes lesz. Kevesebb vetőmag kell, pergés nincs s végül a termés is jóval nagyobb lesz.
A mellékelt két rajzommal épen a soros és a szórt vetés közötti különbséget igyekszem szemléltetőleg is bemutatni. Az első képen lehet látni, hogy a magvak egymástóli távolsága mily különböző. Hol sűrűbben hullott a mag, már kezd a gabona érni, hova pedig ritkábban hullott, még csak most kalászol. Láthatjuk a sok sarjkalászt, valamint a mélyre került mag fejlődésének elmaradását. A talaj felszínéhez közel (1-2 cm) került mag gyökerei is közel helyezkednek el. A felszín, tudjuk, hamar kiszárad s ezen szárazságot a föld felszínéhez érő gyökerek igen hamar megérzik. A másik mag viszont túl mélyre került. A kikelése hosszú ideig fog tartani s emiatt megkésik a fejlődésben és érésben.
A szórt vetésnél ezenkívül nem tudjuk a magvak mélységét szabályozni, pedig pl. a kötöttebb talajnál kissé sekélyebben kell vetni, mint a homokon. A levegő, világosság sem tud oly egyenletesen a növények közé jutni. Gabonánk egyik másik helyen meg fog dűlni. A szórtvetésben ezenkívül épen a kellő levegő hiánya miatt a rozsda, a lisztharmat stb. is nagyobb kárt tud tenni. A 2. ábra viszont a vetőgéppel történő soros vetést mutatja. Láthatjuk, hogy a magvak egyforma távolságra és mélységre helyezkednek el. Már a kalászok is mily szépen egyforma magasságban vannak. Sarjkalászt alig látunk. Az érés egyidőben történik s a lényegesen nagyobb termésünket pedig pergés nélkül arathattuk le.
Ha nincsen olyan helyzetben a gazda, hogy vetőgépet vehetne, álljanak össze ketten-hárman és vegyenek közösen egy vetőgépet. Egy ily géppel naponta 3-5 holdat be lehet vetni, tehát nem kell attól tartaniok, hogy valamelyikök megkésik a vetésben.
