Többször megtörtént már, hogy a tengeralattjárók elpusztultak a miatt, mert nem birták ki azt a roppant víznyomást, melyet nagy mélységbe sülyedésükkor elviselniök kell, vagy a miatt, mert burkoló lemezeik s főként szellentyűik nem voltak vízállóak s a behatoló víz elsülyesztette őket.
Főként a tengeralattjárókkal való kisérletezés első idejében történtek ilyen szerencsétlenségek, de újabban is előfordult a vízállóság hiánya miatt halálos baj. A Lutin nevű tengeralattjáró pl. Bizerta közelében a miatt szállt fenékre, mert egyik vízteher-kamrájának szellentyűje nem zárt jól s a hajó személyzetével együtt elpusztult. Ezért fontos, hogy a tengeralattjárókat kipróbálják, mielőtt vízre bocsátanák őket.
A francziák erre a czélre a hajóépítő medenczéket használták, de itt nem lehetett a kellő nagyságú víznyomást előállítaniok. A németek a háború alatt sokkal tökéletesebben oldották meg a kipróbálás feladatát s Klitizerig német mérnök erre a czélra olyan úszó dokkot készített, mely megengedi, hogy a vízalattjárókat nagy nyomásnak tegyék ki s e nyomás alatt a hajót kellően megfigyelhessék. A békeszerződés értelmében ez az úszó dokk az angolok tulajdonába ment át.
Klitizerig készüléke olyan úszó dokk, mely középső részén 12 m átmérőjű, 116 m hosszú aczélhengert hord. E henger egyik vége zárt, másik vége vízálló szellentyűvel ellátott. Ezt a dokkot víz alá sülyesztik oly módon, hogy a henger 1 m-re kerüljön a víz színe alá. Ekkor a tengeralattjárót bevezetik a hengerbe a szellentyűs nyiláson át.
Majd becsukják a szellentyűt s a hengerbe 8 légköri nyomással vizet sajtolnak. A tengealattjáró személyzete ekkor megvizsgálhatja alaposan a hajót s a mutatkozó hiányokat nyilvántarthatja. Ha a művelet alatt veszedelem mutatkozik, 4 nagy szellentyű nyitható meg, melyeken át a víz gyorsan kiáramlik s a hengerben a víznyomás 0-sá válik. Az úszó dokkot azután víz fölé engedik s a tengeralattjáró hibáit kijavítják.
B. Ö.
