|
Gyuri úrfi - Boross László bohózatának bemutatója a Nemzeti Színházban
A Nemzeti Színház közönsége az utóbbi években bőven megmutatta, mit szeret legjobban. A legnagyobb sikereket azok a magyar darabok aratták, amelyek vidéki magyar miliőben ártatlan, szelíd bonyodalmakat adtak, apró emberek apró szerelmi és házassági konfliktusait kicsit érzelmesen, kicsit komikusan előadva. Érthető, ha a közönségnek ez a kedvezése hatással van a szerzőkre és a színházra s a maga irányában befolyásolja őket. Ennek lehet tulajdonítani a Gyuri úrfi születését és színpadra kerülését.
Nem a valódi, hanem az irodalmi konvencióból vett vidéki levegőben folyó jelentéktelen cselekmény, melynek kimenetele már az elindulás pillanatában magától értetődik, a színpadon már százszor megfordult alakok, jóformán minden kísérlete nélkül a karakterizálásnak, a jelentek kigondolásában és vezetésében ragaszkodás a jól bevált, öreg sablonokhoz, - ennyi az új bohózat.
Ki nem látta a derék, pattogó, jószívű alispánt, a duhaj falusi úrfit, akit meg kell házasítani, hogy megjuhászodjon, a kedvesen intrikáló szép kisasszonyt, a komikus guvernánt-szüzecskét, a figura kis hivatalnokot, a bölcs és erélyes paraszt-dadát, a részeg nótáriust? Láttuk mind, a szerzővel együtt, de nem a valóságban, hanem a színdarabokban. Hozzá még primitív módon, egysíkú rajzzal vannak ezek az alakok színpadra állítva, a szerző minduntalan elmegy az egyes szituációkban rejlő igazi komikum mellett, a legkönnyebben keze ügyébe eső első ötlet után kapkod.
Technikája elmúlt idők színházára utal, invenciója úgy a fődolgokban, mint a részletekben, bizony, szegényes. fiatal író első munkájáról van szó s ilyenkor különösen aggodalmat keltő az az óvakodás minden merészebb kitalálástól, sőt szótól is, az a hűséges ragaszkodás a jól bevált mustrákhoz. aki már fiatal kezdeteiben is csak ennyit mer, hova fog az jutni, ha megöregszik? A Nemzeti Színház az utóbbi időben keresve keresi a neki való magyar szerzőket. Jól teszi s ha ebben az irányban jó akaratot tanúsít, ezért is csak dicséretet érdemel. Ami hasonló hangú és levegőjű darabokkal azonban eddig sikert aratott, azok mindegyikében volt valami kedvesség, ami már irodalmi érték.
Az egyikben szeretetreméltó, malícia és jó génre-rajz, a másikban zseniális alapötlet és egy jól felépített szerep, a harmadikban poéta szív és apró dolgokban ötletes invenció. A Gyuri úrfi esetében semmi ilyesféle nincs s ezért az előadásában nyilvánuló jóakaratot túlzottnak kell mondanunk. Lehet, hogy a közönségnek más a véleménye és a darabnak sikert szerez, de ez nem lesz olyan siker, amelyre a Nemzeti Színház büszke lehet.
Mihályi Károly és Almássy László hálátlan feladattal küzdenek. Egy jelenetben Fehér Gyula ellenállhatatlan realizmussal ábrázolja a részeg jegyző mulatozását. Ez a boros, cigányos mulatozás, melyből Petheő is kiveszi a maga részét, a darabnak az a jelenete, melynek legnagyobb sikere van.
Schöpflin Aladár |