|
Hogyan követték el a három milliós csekkcsalást
Egy letartóztatás történt. Tegnap délelőtt hallgatták ki őket részletesen a főkapitányságon és akkor a következőket állapították meg a csekkhamisítás körülményeiről: Scheider a báró Guttmann Henrik-cégnél volt alkalmazva mint inas és onnan még 1919-ben ellopott két postatakarékpénztári csekklapot. Akkor elhatározta, hogy a csekkekkel nagyobb összegű pénzt fog fölvenni és ebből a célból a csekkekre ráhamisította Kalmár cégvezető nevét. Az egyik csekket 8000 koronára állította ki és azt pénteken a postatakarékpénztárnál akarta beváltani. A csekket kifizetésre benyujtotta és számot kapva, várakozott a 3-as számu pénztárnál. Közben történt az már ismeretes rakétarobbantás és Schneider sietve eltávozott az épületből. Délután a másik csekket 3,270.000 koronára állította ki és másnap reggel elvitte a Kereskedelmi Bank Rákóczi-uti fiókjába beváltás végett. Ott azonban a csekket gyanusnak találták, annál is inkább, mert az aláíróként szereplő Kalmár cégvezetőnek nem volt jogosultsága arra, hogy a céget aláírásával érvényesen képviselje. Ezért azt mondták Schneidernek, hogy jöjjön vissza később, mert a csekket csak egy óra mulva tudják kifizetni. Schneider eltávozott, a bank pedig az esetről értesítette a rendőrséget, ahonnan két detektív jelent meg. Schneider attól való félelmében, hogy a bankban esetleg fölfedezték a hamisítást, nem mert visszamenni, hanem megkérte egyik barátját, Reisz Lajost, akivel az utcán találkozott, hogy a pénzt vegye fel helyette. Reisz gyanutlanul vállalkozott a dologra és így történt azután, hogy a detektívek elsőnek őt fogták el. A kihallgatások befejezése után Reiszot elengedték s főkapitányságról, minthogy bebizonyosodott, hogy neki a csaláshoz nincsen köze. Ellenben Schneidert tegnap délelőtt a rendőrség letartóztatta. |