Irta: Schandl József dr. 

A világháborút követő hónapokban a francia hadsereg sok öszvért árvereztetett el hazánkban. Több alföldi uradalom jutott ily úton nagyon értékes igavonó jószághoz. Azok, kik egyszer öszvérnek birtokába jutottak, nagyon ragaszkodnak hozzá, miért is vásáron öszvért nem lehet látni. 

A ragaszkodásnak oka az öszvér kitartó munkaképességében, igénytelenségében és ellenállóképességében rejlik. Sokszor látni egy igában az öszvért lóval, az öszvér győzi a munkát a nála nagyobb lóval, akkor is, ha kevesebb abrakot kap. Sok gazda dicsekedhetik 40-50 éves munkabiró öszvérrel, de arra kevés állatorvosnak nyílik alkalma, hogy öszvért gyógyítson. Pedig az a kiméletlen használat, mely nekik osztályrészül jut a köves, meredek hegyi utak, melyeken szolgálatot tesznek: ugyancsak kemény próbára teszi egész szervezetüket. 

Az öszvértenyésztés napjainkban főleg Szíriában, Afrika északi partjain, Olasz-, Spanyol- és Franciaországban dívik. A világ legjobb öszvéreit a francia Poiton és Deux Sivres környékén kell keresnünk. E vidéken 20.000 kancát fedez évente a szamárcsődör. De talán sehol se fészkelte úgy be magát az öszvér a gazdasági üzemekbe, mint Amerikában, hol a farmer majdnem összes gazdasági munkáit öszvérekkel végzi. Évente nem kevesebb, mint negyedmillió öszvér születik az Unio területén. 

Kár, hogy az öszvért továbbtenyésztésre felhasználni nem lehet.
Az öszvér-csődör mindig terméketlen, az öszvér-kanca nagyon ritkán termékenyül meg ló- vagy szamár-csődörtől. Ezért lóöszvér produkciójára mindig lókancát és szamárcsődört kell tartani. Csődörül Európában szíriai vagy francia szamárcsődört szoktak választani. Ez utóbbi a legerősebb, legcsontosabb szamárfajta. Ha gyors munkára alkalmas öszvéreket akarunk, akkor a lókanca melegvérű legyen, míg nehéz, de lassú munkára a hidegvérű kanca ivadéka megfelelőbb.