Többen fogják ezen sorokat meglepődve olvasni. Ipari lapban mezőgazdasági érdekekért szót emelni. Visszásnak fog feltűnni. 

Egy régi történet jut eszembe:
A sváb faluban volt három korcsma, három korcsmára való fiatalság, de csak egy rezes banda. Tanakodtak a jó németek, hogy mint kellene a dolgot úgy megoldani, hogy mindannyian mulathassanak. Végre megállapodtak abban, hogy a banda előbb az egyik tánchelyen kezdi el a polkát fujni s ha a fiatalság swungba jön, mennek a másik tánchelyre azokat is elindítják, onnan mennek a harmadik helyre. A banda minden helyen megkapja az ital borát, a taktust meg a polkához a facipő zöreje adja. Praktikus megoldás volt ez a banda részére, mert három helyen kapott egy tánc alatt itókát és háromszoros keresete volt. A táncosoknak azonban, ha a polka taktusát elvesztették, abba kellett hagyni a táncot. Ez bizony sokszor megtörtént. 

Ebben az országban is az egyes társadalmi osztályok egyenetlenkedése oly általános mindennapi jelenség, hogy csak banda kell a swung megadására. Mezőgazda, iparos, kereskedő, szellemi munkás pezsdülő vére könnyen felforr és a maga baját a másiknak tulajdonítja s ha még banda is van, amely swungba hozza, kész a veszekedés. Ezen jelenség káros következményeit pedig a veszekedők viselik, csak a banda nevet a markába, hisz ő három helyről pénzzel és minden nóta alatt háromszor iszik. 

Küszöböljük ki az iparos és mezőgazda közötti ellentéteket, mert hiszen, ha a mezőgazdának pénze van, jó az iparos keresete. Nem mindig van pénze a gazdának. A mai napig is legtöbb helyen külterjes gazdálkodás mellett egy elmaradt eső, egész évi munkáját, befektetését tönkre teheti. Tehát a gazdálkodás sem fenékig tejfel. A legtöbb esetben terményeit olcsó áron kell eladnia s a busás haszon a közvetítő kereskedelemé. 

Csak a háziipar anyagait említem. A múlt évben a cirokszalma, sikárgyökér, nyír- és fűzvessző a legtöbb esetben igen jutányosan kerültek a piacra s a kivitel révén óriási haszonra tettek szert nem a gazdák, nem a háziiparos, hanem a közvetítő kereskedelem. 

Az I. O. K. Sz. Igazgatósága a keresztény magyar faj iránti szeretetből vezettetve háziipari-osztálya által a mezőgazdasági háziipar létesítését sürgeti. 

Termeljen a mezőgazda háziipari nyersanyagokat s azokat télen át dolgoztassa fel mezőgazdasági munkásaival. Ehhez szakirányítás kell, mert csak jó minőségű és a piac felvevő képességéhez alkalmazkodó árú talál vevőre. Ezt a szakirányítást az Iparosok Országos Központi Szövetkezete minden hozzáforduló birtokosnak megadja és segíti árújának elhelyezésében akár a bel- mint a külföldön. Ha a termelt nyersanyag feldolgozása nem vihető keresztül, annak a külföldön való elhelyezését is vállalja intézetünk. Nem díjtalanul, hanem a birtokosnak juttatott anyagi előny kis hányadáért. 

A múlt gazdasági évben sokan vagyonokat gyűrtek páncélszekrényeikbe cirokszalma és sikárgyökér közvetítéséért. Ezen összegeknek a birtokosok zsebében kellene maradnia. Ha az idén akarják, ott maradhat.
Seyfried