Margitszigeti pálya. – 3000 néző. – Bíró: Kiss Menyhért.
A szimpatikus felvidéki bajnokcsapat fővárosi bemutatkozása teljes sikerrel járt. A kassai futballsport már a békeidőkben is megközelítette a fővárosi nívót s a KSC itteni játéka csak megerősítette róla táplált jó véleményünket.
A KSC csapatának tagjai méltó utódai a régi híres kassai futballistáknak: Bodnárnak, Stillernek, Kleinnak, Héritznek stb. és egy Cservenyák, Haldekker, Tapoly, vagy Bozsik itt a fővárosban is mihamarabb erős aspiránsai lennének a válogatott helyeknek.
Friss, nyers tehetség a csapat többi játékosa is, s egészben tetszetős, szép stílust játszanak, dicséretére mesterüknek, az ex III. kerületi Starknak, aki egy-két év alatt igen erős csapatot teremtett Kassának. A MAC súlyos vereségét annak köszönheti, hogy a KSC lelkes játékával szemben puhán színtelenül és tervszerűtlenül játszott.
Csatársorában semmi összhang nincs, s ennek sivár jelenén még a kitűnően dolgozó halfsor sem tud változtatni. Rosszak a csapatnak a bekkjei is. A kapustól nem mondunk véleményt, mert az a Lipcsében járt Fehér helyén tartalék volt. De még annak sem való.
Az I. félidőben változatos volt a játék, de míg a MAC erőtlen támadásai sikertelenek, addig a KSC Haidekker és Kristóf révén két szép gólt lő. A II. félidőben a MAC fölényben van, de a KSC jól véd, sőt Haidekker egy sikeres támadásból újabb góllal szaporítja a KSC góljait. Cservenyák és Stark akadályozzák meg a MAC „Ehrengoalját”.
