A legértékesebb anyag - a radium 2.
Honnan veszi nagy mennyiségű energiáját a rádium? Saját magából meriti-e minden külső járulék nélkül? Megdönti-e a fizikának a perpetuum mobile lehetőségéről szóló tanát?
A rádium sem örökös energia- (erő) forrás. Csak azért ontja az energiát sugarak alakjában, mert legkisebb részei, vagyis atomjai folytonos szétesésben vannak. Ezt a felfedezést Ruthefordnak köszönhetjük. Atomszétesés, anyagátalakulást jelenti. Az anyag átalakul más elemmé, melynek atomjaiban kevesebb energia van, mint az eredeti anyagban volt, ezért szabadulhat fel ennél az anyagátalakulásnál sugárzási energia.
Ez az anyagátalakulás régi izgató problemája volt a régi alchimistáknak, akik ólomból, rézből, higanyból szerettek volna aranyat előállítani. A rádium ősanyaga az urán, amely sok-sok ezer esztendő alatt szétesik, nem egyenesen rádiummá, hanem egy középső X anyaggá, amely 22 nap mulva eltünik, miközben jonium fejlődik.
Ez megint felében 20.000 év alatt rádiummá alakul, melynek fele ismét 20.000 év alatt alakul át. A rádium szétesésének első képződménye a gázszerű emanáció és helium, amely négy nap mulva ismét átalakul. (Az anyag átalakulásánál, az átalakulási folyamat fél idejét veszik alapul.) Az emanáció szétesésének képződménye helium és egy szilárd test a rádium, melyet spektralanalysis segélyével fedeztek fel a nap atmospherájában (külső burkolatában).
Később Ramsay kimutatott heliumot a föld légkörében is. De van az emanációnak még ezenkivül hat szétesési képződménye, melyeket már teljes határozottsággal meg lehet állapítani. Rádium A, B, C, D, E, F, másik termék mindig helium. Ezen anyagok mindenikének meg van a sajátos átalakulási ideje. Most az a kérdés merült fel, melyik az utolsó szeme ennek a csodálatos láncnak!
Minthogy a szétesési és átalakulási folyamat, valószinüleg megszakítás nélküli folytonossággal tart mióta a föld kérge megkeményedett, világos, hogy a képződménysorozat végső eleme nagy mennyiségben kell hogy felraktározva legyen. Minden uránércben lehet ólmot találni, még pedig annál többet, minél régebbi a geologiai réteg. Ebből azt következtették, hogy ólom az urán végső átalakulási eleme. Az ólom tehát, egész sor elem átalakulásának származéka.
Tiszta rádium még nem volt senki kezében sem. Elő lehet ugyan állítani tisztán, de a levegő oxigénje igen hamar megtámadná, tehát nem légálló, az anyagot pedig rendkívüli drágasága folytán ugyancsak óvni kell ilyen romlástól. A rádium drágaságát az okozza, hogy igen nehéz előállítani. A joachimstháli szurokércben csak egy tizmilliomod sulyrész rádium foglaltatik. Hogy tehát egy tized gramm rádiumot nyerjünk, 1000 kilogramm vagyis egy tonna ércet kell sok száz kristályosító folyamaton át feldolgozni, mig rádiumot kapunk.
Minthogy az előállítási anyaga nagyon ritka, érthető a rádium módfeletti drágasága: egy ezred gramm rádium 200 márkába kerül. Nagyobb mennyiség előállítása teljes lehetetlenség. A rádium legparányibb részecskéje is világosan észlelhető erős kisugárzása folytán. Háromféle sugarakat lövel szét: Alfa-, Bette- és Gamma-sugarakat, melyeket különböző viselkedésük alapján élesen megkülönböztetünk egymástól.
Mindenik más-más vastagságu anyagrétegen hatol át és különböző hatással van rá a mágnes is. De mindhárom sugárnak meg van az a sajátsága, hogy a levegőt jó elektromosság vezetővé teszik és ezzel a spektroszkopikus módszernél milliószor érzékenyebb módot adnak legparányibb részecskéik fölismerésére.
A rádium-sugaraknak élettani hatásuk is van. Már régen felismerték, hogy megöli a baktériumokat, sőt magasabb rendű állatokat, békát, egeret, tengeri sünt is ki lehet végezni rádium-sugarakkal. Curiené azt mondta, hogy nem merne belépni olyan szobába, melyben egy kilogramm rádium van. Ma még általában keveset tudnak a rádiumról, talán csak a jövő nemzedék fogja élvezni azokat az előnyöket, melyeket ez a csoda elem nyujthat.