"Az internáltak ma már toloncházban ülnek, míg a külföldieket útlevéllel kísérték át a határon."
Az internáltak magyarok és a toloncház Magyarországon van. Rendben van. A külföldieket nem viszik toloncházba, hanem átkísérik őket a határon. Jól teszik. Útlevelet is adnak nekik vagy követelnek tőlük - isten neki? De hogy miért hangsúlyozza a tudósító az útlevelet (mert az hangsúlyozódik, hiába húzom alá az igét), megfoghatatlan.
Ha azt állítaná szembe egymással, hogy az egyiket útlevéllel, másikat útlevél nélkül kísérték át, megérteném az igekötő önállósítását az ige rovására. De így az igekötőjétől megfosztott ige annyira elerőtlenedik (és nem erőtlenedik el), hogy félő, a nyakon csípett foglyok kiszabadítják magukat kísérőik közül. Figyelmébe ajánlom az esetet a nyelv-őröknek.
"Tömegmérgezés egy alagútban... Autó-torlódás támadt. A rengeteg autóból kiáradó szénoxid megtöltötte a levegőt. Az alagútban sok száz ember kivétel nélkül szénoxid mérgezés tünetei közt betegedett meg."
Az ember azt hinné, ebben az alagútban mindennap mindenki megbetegszik. Az autó torlódás következtében azután egyik nap kivételesen nem azt a betegséget konstatálták az áldozatokon, amit máskor szoktak, hanem - szénoxid mérgezést. Pedig hiszen nem az a megdöbbentő, hogy szénoxidtól, hanem, hogy egyáltalában megbetegedtek a mintsem sejtő ártatlan emberek.
"Nincs vészesebb betegsége valamely nemzetnek, mintha nemzeti mivoltát faji egységével téveszti össze."
Eszerint egyébbel összetévesztheti, az nem baj. A szórend máskülönben is erőtlen. Az egészséges szórend így kívánja: "...mint ha nemzeti mivoltát összetéveszti faji egységével."
"Azzal vádolták őket, hogy 30 zsidó sírját dúlták fel és 14 zsidó sírkövet törtek darabokra."
Bármily súlyosbító is ez a két tekintélyes számjegy, a bűncselekmény lényege nem bennük gyökeredzik, hanem a feldúlásban és a darabokra törésben. Nem lehet büntetlenül dúlni fel (!) és törni darabokra (!) becsületes igéket. (A darabokra szónak ugyanaz a szerepe itt, mint az igekötőnek.)
Az újsághírek hemzsegnek az efféléktől:
"A karzatot zsúfolásig töltötte meg a közönség." (Meddig? Zsúfolásig.)
"Kezdte venni észre, hogy felesége mind jobban hidegül el." (Szinte érezni lehet, hogyan hűl ki az asszony."
"Biztosra vette, hogy baj nélkül fogja úszni meg."
"Leveleivel állandóan kereste fel ügyvédjét."
"Elfogták, mert sok értéket tulajdonított el." (Akárcsak a sírkövekkel! Hát keveset szabad lopni?!"
"Borzasztóan roncsolta össze az alsó végtagot." (Nem is tudtuk, hogy összeroncsolta."
"Elítélték, mert a felesége orrát harapta le."
(Egyenesen lázítja a férjeket, hogy feleségüknek más valamijét harapják le, mert íme így jár, aki az orrát harapja le!!)
"A Nílus völgy feladásával Anglia rendkívüli módon nehezítené meg pozícióját Indiában."
Az ilyen példák özöne rendkívüli módon megkönnyíti nekem, hogy megértessem, mire gondolok. Ha ez így megy tovább, megtorlatlanul, nemsokára ilyeneket fogunk olvasni: "A szocialistákat erősen folyásolta be az, az elmélet...", vagy "Nem volt puhatolható ki" avagy éppen: "hatolható kipu."
A mintha és a mint ha, minthogy és mint hogy különbségről ezúttal ne is beszéljünk.
Halász Gyula
