Kállay Tibor pénzügyminiszter a nemzetgyűlésen beterjesztette az 1922-23. évi költségvetést.
Az előző költségvetéshez képest a kiadások hatszoros, a bevételek pedig hétszeres emelkedést mutatnak. Az összes kiadás 193 és fél milliárd korona, az összes bevétel pedig 152 milliárd 800 millió korona.
A hiány, amely kerekszámban 40 milliárd 600 millió korona, aranykoronába átszámítva és összehasonlítva az 1914-15. évi költségvetéssel, megfelel a békebeli költségvetés hiányának, most azonban a hiányt nem lehet külföldi kölcsönnel fedezni.
A pénzügyminiszter a költségvetés benyujtásakor mondott nagyszabású beszédjében rámutatott arra, mennyire fontos a takarékosság az egész vonalon és a takarékosság szellemét bele kell vinni a társadalomba. A pénzügyi kibontakozást illetőleg az a legfőbb baj, hogy az állam állandóan kénytelen a bankóprést igénybe venni, hogy a kiadásokat fedezze. Ezt azonban nem lehet állandóan folytatni.
A mi legfőbb célunk a pénz rosszabbodásának a megszüntetése, mert ez szükségképen rontja egész gazdasági helyzetünket. Az európai helyzet az utóbbi időben nem kedvező. Államháztartásunknak az lesz a főelve, hogy új kiadásokat csak akkor eszközöljünk, ha új bevételi források megnyitása azt megengedi.
A pénzügyminiszter bejelentette, hogy adórendszerünk teljesen ki van építve és befejezettnek tekinthető, csak a községi adóztatást kell még helyes mederbe terelni. A községi adóztatásról szóló új törvény javaslatnak az az alapelve, hogy másodrendűvé sülyeszti a pótadókat és új jövedelmi forrásokat nyit meg a községek előtt.
A forgalmi adóból várható legkiadósabb bevételünk 34 milliárd korona, a fogyasztási adó 10,8 milliárddal szerepel a költségvetésben, a földadóból az őszi befizetések alapján 10 milliárd van előirányozva, a jövedelmi adó hozadékaképen 8 milliárdot vett föl a pénzügyminiszter, a földreformból várható jövedelmet pedig 4 milliárdra teszi.
Ami a kiadásokat illeti, gondoskodni kell 200 ezer tisztviselő természetbeni ellátásáról. Igen súlyos terheket ró még a költségvetésre a jóvátételi szolgáltatás kérdése, noha Magyarország az egyetlen állam, mely jóvátétel nélkül is nagyon súlyos külföldi adósságokkal van megterhelve.
A kisgazdapárt szociális és közgazdasági bizottsága már megkezdte a költségvetés elbírálását és ennek során a pénzügyminiszter által ismételten hangoztatott takarékossági elvet tartja szem előtt.
A nemzetgyűlés az erdészeti közigazgatásról szóló javaslattal foglalkozott.
Ennek az a célja, hogy a szerteszét ágazott erdészeti közigazgatást egyszerűsítse és a felügyeletet hatványozottabb mértékben biztosítsa. Az Alföld befásítása érdekében is fontos a jó erdészeti közigazgatás.
Az Alföld fásítására különben az Erdőtelepítési Szaktanács ügyel fel.
A vita során nagyatádi Szabó István földmívelésügyi miniszter bejelentette, hogy az Alföld befásítása az utóbbi időben igen szépen halad előre. 1920 óta 70 állami csemetekertet létesítettek 163 katasztrális hold kiterjedésben. Ezekből a kertekből ősszel közel tíz millió facsemetét fognak erdőtelepítési és fásítási célokra kiszolgáltatni. A birtokosok az Alföldön saját jószántukból már közel kétezer katasztrális hold területet ültettek be kerttel.
Meskó Zoltán sürgős interpellációban kért felvilágosítást a szőlősgazdáknak rézgáliccal való ellátásáról. Nagyatádi Szabó István földmívelésügyi miniszter megnyugtatta a Házat, hogy rézgálickivitelre nem adnak engedélyt addig, amíg a hazai szükségletet fedezték. A rézgálicgyártáshoz szükséges rezet ma Angliából kell fontokért megvásárolni és az állam a gyártásnál szigorú felügyeletet gyakorol. A földmívelésügyi minisztérium vigyáz arra is, hogy a gyárak ne dolgozzanak illetéktelen nyereséggel.
