A Katolikus Sajtó hölgybizottság ma tartotta ülését a Mesterülés 19. szám alatti iskola tornatermében, az ülést Baranyai József nyitotta meg.
A megnyitóban kifejti a gyülés összehivásának okát. Ez pedig az, hogy a közelmultban a Központi Sajtóvállalatot ért rágalmakat tisztázzák. Elmondja hogy a központi sajtóvállalat részvényeinek szétosztása rövidesen megkezdődik.
A részvények szétosztása eddig azért késett, mert egyrészt közbejöttek a zavaros idők, másrészt a részvények száma oly nagy, hogy a kiállitásuk, különösen a papirdrágaság miatt nagy nehézségekbe ütközik. De már magában az is, hogy mindenki hozzájut részvényéhez, eloszlathatja azokat a kételyeket, amelyeket a tulajdonosok a részvények sorsához füztek. Meggátolja azt a vádat, hogy a részvényeket eladták volna. Ez különben lehetetlen, mert a részvényeket csak a tulajdonosok adhatják el. az ember nem adhatja el azt ami nem is az övé. A másik vád az, hogy KSV. A nyomdarészvényeket adta volna el. de ennek az állitásnak az alaptalanságáról is bárki meggyőződhetik.
A harmadik vád az, hogy a K. S. V. megbukott. Ha ez történt volna, akkor a vállalat egyik lapja sem jelenthetnék meg, - már pedig megjelenik.
A K. S. V. nem Miklós Andoré. Egy baja van csak a K. S. V.-nek. Nincs meg a kellő forgatókője. És ezért kell anyagi gonddal küzdenie. Ilyen például a papiros beszerzése. Ugyanis a papiros ára nagyon felszökött, különösen hogy az állam a zsidó intrikák miatt beszüntette a rotációs papír monopóliumát. A papirbeszerzés miatt kellett a Központi Hitelszövetkezettel megállapodásra lépnie és ennek biztositékául a Pallas-részvényeket adnia.
Egy másik vád, hogy a K S. V. feladta a keresztény nemzeti irányt. Erre első sorban a személyi változások szolgáltattak okot. De aki olvassa a K. S. V. lapjait, meggyőződhetik arról, hogy azok keresztény és nemzeti szellemüket elveszitették-e? a K. S. V. korántsem Miklós Andoré, hanem továbbra is a keresztény közönségé, amelynek sajtóját éppen ezért továbbra is támogatni kell.
Ezután Schindler Árpádné elnök fölkéri Haller Istvánt, hogy mondja el véleményét. A volt miniszter méltatja Baranyai előadását. Nyugodtnak érzi magát afelől, hogy a K. S. V.-t ért rágalomhadjárat csak a zsidólapok vaklármája.
Éppen az, hogy a zsidó lapok hangoztatták a nemzeti és keresztény eszme elhagyásának vádját, mutatja, hogy nem igaz. Bár ez a sajtó is megtett, hogy P. Banghát dicsérte, - hogy ezálltal a keresztény közönség szemében elásztassa. De a keresztény közönséget sem szidással, sem dicsérettel nem lehet elforditani azoktól, akik a keresztény eszme hivatott harcosai.
Nem is akar meggyőzni senkit, hiszen ugyis mindenki meg van győződve arról, hogy a keresztény sajtót minden erejéből támogatnia kell, Szordinós sajtó és szerény politikusok – Ellenségeink azt állitják – folytatta,. Hogy már a visszavonulásra gondolunk. Bizonyos emberek, akik eddig egy vagy két esztendeig alázatoskodtak, már a képviselőhöz karzatán, pont az elnöki emelvény fölötti részről lengetik alá forradalmi szakállukat, mint akiknek elérkezett az idejük. Mint akik készenlétben állanak, hogy adott alkalomkor előtörjenek. Ez az „önbizalom” először a sajtóban nyilvánult meg, majd nyiltabban is előlépett. Mitől jött meg a destruktív elemek bátorsága? Attól, hogy mi irgalmas keresztények csak félig végeztük el a szenny kiirtását. Mikor annak idején győztünk, azt gondoltuk, hogy most már elvégeztük a dolgunkat. Azt mondtuk: Keresztény békességet kellet teremteni. Azután csodálkoztunk, hogy a sajtónk elkezd szordinóval dolgozni és hogy politikusaink is szerényebbek.
Nagy dolgokat csak alulról lehet kezdeni.
Azt mondjuk, hogy a sajtó, meg a politika változott. Pedig mi változtunk, mi tespedtünk el megint és magunkkal rántottuk a sajtót, a nemzetgyűlést, a kormányt. Ha nem tetszik ez a süllyedés – tessék emelkedni.
A legnagyobb hiba az, hogy a közönség mindent felülről vár. Pedig nagy dolgokat nem felülről, hanem csak alulról lehet kezdeni. Ha mi azt akarjuk, hogy a mi sajtónk, a mi nemzegyülésünk, a mi kormányunk legyen intranzigensebb, kezdjük el a fegyelmezést magunkon. Ne fujjuk ugyanazt a furulyát, amit a zsidók fujnak. A közvélemény hatalmával kell a felsőbb szerveket a cselekvésre birni, hogy a keresztény irányzat gazdasági részét megvalósitsa. Legyen a magyar természet sajátságává a kitartás, - ha hiányzik belőle, tanuljuk meg.
Majd kitér a királykérdésre is. Kijelenti, hogy a király detronizálásával magát a nemzetet döfik sziven azok, akik zsákmányukat féltik. Meg kellett tennünk, de a király annál igazabban foglalta el trónját, - az emberi szívekben. A volt miniszternek ezt a kijelentését nagy éljenzés és helyeslés követte.
Távol kell tartani a nyomtatott betű mérgét.
- Ami a szabad sajtót illeti – folytatta Haller – megengedheti magának az angol, a francia, mert az ő tömegeiknek nem árt a tinta – de mi a magunk kicsinységével a legkisebb mérgezést sem bírjuk el. azért mindenki, a kormány is, álljon készen, hogy a destruktív működésnek elejét vegyék. A közönség pedig tartsa távol magától a nyomtatott betű mérvét.
Ezután Erős Vilmos dr. mondott rövid beszédet, majd az elnöknő az ülést berekesztette, miután megköszönte a jelenvoltaknak és különösen Haller Istvánnak közremüködését.