Huszadik század - történelem jelenidőben

Irta: Windisch Rikárd dr., gazd. akad. r. tan.

A boltokban pótkávé, frank-kávé, cikória, fügekávé elnevezésen árusított készítmények igen különböző növényi részekből készülnek. Még pedig úgy, hogy ezeket fölaprózva megpörkölik, majd durvább-finomabb porrá megőrlik. Ebben az alakban árusítják. Rendeltetésök a valódi kávét – a babkávét – részben, vagy teljesen helyettesíteni.

A valódi kávé drága volt már a háború előtt is, jelenleg pedig sokkal drágább, mint akkor volt. Már a háború előtt is sokan nem tiszta pörkölt kávéból főzték a fekete kávét, amely tejjel keverten szolgáltatta a tejeset, hanem csak bizonyos mennyiségű őrlött pörkölt kávéból és megfelelő mennyiségű pótkávéból. A háború folyamán mindig kevesebb és kevesebb kávét és mindig több pótlékot használtak föl. Sokan, akiknek már sem akkor, sem most kávéra nem tellett, tisztán pótkávéból készített kávét fogyasztottak.

Nemcsak azok vásárolnak és fogyasztanak pótkávékat, akiknek elég pénzük nincsen a babkávé megszerzésére. Vannak, akiknek betegségükből kifolyólag nem szabad állandóan koffeint fogyasztaniuk, amely a valódi kávénak izgató hatású alkotórésze. A nálunk árusított pótkávékban koffein nincsen s ezért nincsen is az ezekből készült italoknak izgató ártalmas hatásuk.

Nálunk készítenek pótkávékat gyökerekből és más egyéb –- cukortartalmú – növényi részekből is. Ilyenek a cikória gyökere, a cukorrépa s más répaféleségek, továbbá a füge termése, a datolya, a szentjánoskenyér. A cukorrépát, a cikória gyökerét kiszedése után jól megmossák, szeletekké felaprózzák, és megaszalják. Utána épen úgy megpörkölik, mint a babkávét, finomra megdarálják és a pótkávé készen van. A száraz koszorúfügét feldarabolják, barna szinűre megpörkölik és megdarálják. Ily módon készül a fügekávé.

Nálunk sok pótkávét készítenek lisztes magvakból; pld. rozsból, árpából, búzából, babból, lencséből, borsóból, tölgymakkból. A búza, a rozs, az árpa s a többi felsorolt magvak megpörkölve és megdarálva szolgáltatják ama pótkávékat, amelyek búza-, rozs- árpakávé néven árusítanak.

Ma ezek árpa-, búza-, rozsmalátakávé néven kerültek forgalomba, akkor eme magvakból előzetesen malátát készítettek és ezt pörkölik meg. A mondott magvakból maláta úgy készül, hogy vízbe áztatjuk a malátakészítésre szánt magvakat mindaddig, míg kellően meg nem áztak. Az áztató vizet időnkint változtatjuk. A beáztatott magvak malátává úgy alakulnak, hogy hűvösebb helyen kicsiráztatjuk ezeket. Amidőn a kibújt gyökércsira hossza elérte a szem hosszának kétszeresét, a maláta készen van, a kicsirázott szemeket vékony rétegben elteregetve megfonnyasztjuk és azután megpörköljük. Igy készül az árpa-, a búza-, a rozsmalátakávé.

A fogyasztó a jóminőségű pótkávétól megkivánja a jelentékeny festőképességet. Azaz ebből annyi, mint amennyit a babkávéból használunk, ugyanannyi vízzel leforrázva és kivonva, lehetőleg ugyanolyan szinű kivonatot adjon. E vizes kivonat határozott és bizonyos mértékig édes ízt mutasson. Annál értékesebb, ízben minél inkább megközelíti a valódi kávéét s általában minél jobb ízű s minél több vízben is oldható táplálóanyagot tartalmaz. A jóminőségű kávépótló nincsen elégetve, nem savanyú, nem penészes. Nedvességtartalma bizonyos határon alóli (12-18%-nál csekélyebb).

Ha sok benne a homok, tisztátalannak mondjuk. Például ha a répát, a cikória gyökerét mosatlanul, földesen használjuk fel pótkávégyártásra, ilyet kapunk. Hamisított a pótkávé akkor, amikor mindenféle, abba egyáltalán nem való hulladékot, szemetet kevertek.

A felemlített növényi részekből gyártják leginkább a pótkávékat; a felsoroltakon kívül, hogy épen csak a legfontosabbakat említsem, készítenek pótkávékat még az alább felsoroltakból: a szőlő, a datolya, a spárga, a napraforgó, a orgonabokor magjából, a boróka- és a csipkebogyóból, a csicseri borsóból, a bükkmakkból, az aszalt almából és körtéből, a madárcseresznyéből, a ribizkéből és az egresből, a tatárka, hajdina magjából, a dióból, a vadgesztenyéből, a burgonyából.

A nagyon elterjedt frank-kávé a cikória gyökeréből készül. Amidőn a háború folyamán a gabona- és az egyéb ehető magvak csak nagyon korlátolt mennyiségben állottak rendelkezésre, pótkávégyártásra felhasználni próbáltak olyan gyökereket, magvakat és növényi eredetű hulladékokat, aminőkből rendes körülmények között ilyet nem gyártottak. Ilyenek voltak a tarack s a gyermekláncfű gyökere, a szálepgumó, a szeder gyümölcse, a kender, a görögszéna magja, a hársfa termése, a kakaóbab héja, a csokoládégyártás hulladékai, a szersdella, az ákác, a gleditsia, a parlagi csibehúr, a birs és a naspolya magvai.

Érdemes volna házilag, különösen faluhelyen, kipróbálni eme irányban a felsorolt nyersanyagok valamelyikét. Akinek kávépörkölője van, ebben megpörkölheti az említett nyersanyagok valamelyikét, épen úgy, mint a kávébabot. Vigyáznia kell arra, hogy ezeket se égesse meg. Csak sötétbarna szinűre kell megpirítani ezeket, majd megdarálni, vagy pedig mozsárban porrá törni. Az ily módon készített különféle pótkávékat ki lehet próbálni azután és amelyik legjobban izlik, azt házilag állandóan lehet készíteni.

A legtöbb gazdaságban könnyűszerrel lehet összegyűjteni a szükséges nyersanyagokat s kevés munkával és fáradtsággal lehet házilag olcsó pótkávékat házi használatra előállítani.

Kicsiben meg lehet ezt elsőben próbálni szőlő, az akácfa, a gleditsia magjaival, a gyermekláncfű és a tarack gyökereivel. Kisérlet tehető megszerezhető másnemű, a gazdaságban összegyűjthető alkalmas növényi részekkel is. A vörösbor törkölyéből kirostáljuk a szőlőmagot, vízzel jól megmossuk és kiszárítjuk, majd megpörköljük. A gyermekláncfű, faraxacum, vagy a tarack gyökerét kiássuk, vízben jól megmossuk, felaprítjuk, megszárítjuk és végezetül megpörköljük.