A fővárosban ujabban szinte rohamosan szaporodik az automobilok száma, holott az autótartás egyhavi költségei ma jóval nagyobbak, mint háboru előtt egy egész autónak a vételára. A nemrég lezajlott hortobágy-balatoni turaut a vagyonosabb közönség szokatlan nagy érdeklődése között zajlott le s a most megtartott árumintavásáron kiállitott autók iránt is régóta nem tapasztalt erős érdeklődés nyilvánult meg.
A fővárosi autómibilkereskedők mind egyöntetüen hangoztatják, hogy a vagyonos közönség igényeit már szinte képtelenek kielégiteni. Megállapitható ugyanis, hogy az uj gazdagok jelentékeny része a pénzét autóba fekteti. Akárhányan az autót csak néhány hónapig vagy hétig használják, s azután felhasználva a konjunkturát, jelentékeny nyereséggel továbbadják. Az elért nyereség utólag bőven fedezi az autótartás költségeit s igy végeredményben az autó a legolcsóbb közlekedési cikk, amelyen a tulajdonosai nyernek is még azonfelül, hogy használják.
Könnyen megérthető a helyzet, ha elgondoljuk, hogy egy évvel ezelőtt még egy 60-80 lóerős turakocsit másfélmillió koronáért is lehetett kapni, mig ma már ilyet négymillión alul aligha lehet beszerezni. Már most ha kiszámitjuk az autótartás egyévi költségét, – ez körülbelül 700.000 koronára tehető, – ugy könnyen megállapithatjuk, hogy aki ezelőtt egy évvel vett egy ilyen másfélmilliós kocsit, az egy évi használat után nemcsak hogy a kocsi teljes vételárát kapta vissza, hanem még azonkivül másfélmilliót keresett rajta, amiből bőven futotta az autótartásnak a 700.000 koronás költsége, szóval a kocsit teljesen ingyen használta s amellett még szerzett vele nyolcszázezer-egymillió koronát tiszta haszonképen.
Magyarországon jelenleg három helyen állitanak elő mindössze autókat: a Győri Vaggongyár, a Magyar Általános Gépgyár s a Magyar Fiat Müvek. MÁG és a Győri Vaggongyár ugyszólván kizárólag kistipusu, 8-10 lóerős gépeket hoznak forgalomba, mig a Fiat-müvek nagyobb turakocsik előállitásával is foglalkoznak.
A kedvező konjunktura hatása alatt ujabban az autógyáraink élénk exportot létesitettek a Balkánnal, valamint a nyugati államokkal s a kis szivós, pompás munkateljesítményü s szolidan megépitett magyar kocsik a külföldi köröknek is legnagyobb megelégedésére szolgálnak s ami fő, ár tekintetében csaknem fölveszik a versenyt a nagyon olcsónak mondott amerikai Ford-kocsikkal is sőt, tetszetősség szempontjából messze felülmulják az utóbbiakat.
Egy Ford-kocsi ára ma 7-800.000 korona, tehát a különbözet éppenséggel nem tulnagy s amennyiben sikerülne a közeljövőben az anyagbeszerzést olcsóbban eszközölni a magyar autógyáraknak, ugy már a közeljövőben a világpiacon élénk konkurrenciát fejthetnénk ki az agyonreklamirozott, nem tulságosan esztétikus külsejű Ford-kocsikkal szemben.
A magyar vásárlóközönség a magyar gyártmányok mellett természetesen erősen favorizálja a jól bevált külföldi márkákat is, különösen a német ismert gyárak készitményeit. Jellemző, hogy például Benz-kocsit ma ugyszólván teljességgel lehetetlen kapni Budapesten. Ennek az oka, hogy a mannheimi Benz-gyár, mely 12.000 munkást foglalkoztat s megfeszitett üzemével napi 17 kocsit állit elő, már két évre eladta Amerika számára az összes ez idő alatt előállitandó kocsijait, még pedig dollárokért s nem labilis márkáért.