Kállay Tibor pénzügyminiszter vasárnap délelőtt programmbeszédet tartott Nyíregyházán:
Gazdasági fellendülésünk kiinduló pontja – mondotta – az, hogy rend, nyugalom és konszolidáció legyen az országban. Gazdasági programm a kötött gazdálkodás fokozatos leépitése, a külföldi államoknak a szabad forgalom lehetősége, a középosztály felfegyverzése a létért való küzdelemben, a tisztviselőosztály támogatása, lakásépitési akció.
Európa nemzeteinek be kell látniok, hogy nekünk arra van szükségünk hogy elengedjék a jóvátételi követelést. Halasztást kell kérnünk régi külföldi kölcsöntartozásaink visszafizetése tekintetében is.
Gazdasági és pénzügyi programmjának további pontja az államháztartás helyzetének rendbehozatala. A liberális ellenzék azt hangoztatta, hogy első feladat a minden jövedelemre kiterjeszkedő egyforma, igazságos és arányos megadóztatás. Kérdi, vajjon nem épen az egyforma, igazságos megadóztatás kivánsága vezette a kormányt akkor, amikor a pénzügy élére őt, a politikától teljesen távol álló embert bizta meg?
Azt mondja még a liberális ellenzék, hogy a közalkalmazottaktól nem kell a pénzt sajnálni. Összeállitotta az államháztartás jövő képét, ugy, ahogy az a számok világában alakul és ebből azt látja, hogy a költségvetésben tulnyomó kiadás épen a közalkalmazottakra, a beruházásokra és azokra a gazdasági akciókra esik, amelyekhez az ellenzék oly bőven dotálandónak mond.
Hogy az ország javára irányuló törekvés mennyiben sikerül, azt most még nem mondhatja meg. Egyet azonban megigérhet. Becsületes törekvést a munkára és az akaratot arra, hogy fölépitsék a magyar államháztartás közgazdaságának épületét.