Az elhagyott vőlegény bosszuja
A rendőrséghez névtelen feljeletés érkezett a közelmultban s ebben valaki aki nem akarta magát megnevezni, alőadta, hogy a csekkcsalások és kémkedések miatt letartóztatott báró Endennének büntársa van és pedig egy ismert vidéki szinésznő személyében. A feljelentő meg is nevezte a szinésznőt: Fehérváry Juliskát, aki a székesfehérvári Nemzeti Szinház tagja. A rendőrség kétkedéssel fogadta a névtelen bejelentő vádaskodásait, de azért kellő diszkrécióval megindult a nyomozás. Pintér rendőrtanácsos és Bauer rendőrkapitány kapták meg az ügyet, akik két detektivet küldtek azonnal Székesfehérvárra, ahol figyelni kezdték Fehérváry Juliskát.
A névtelen levéliró megemlitette, hogy a szinésznő együtt hamisitotta báró Endennével az ezerszokolosokat és százdollárosokat s hogy rendkivül költekező életmódot folytat. A detektivek megállapitották, hogy Fehérváry Juliska csakugyan fényüző életet él s idegen valutái is voltak, de határozottabb gyanuokokat nem láttak fennforogni. Megerősitette ezt a nézetüket az a körülmény is, hogy a szinésznő hites felesége Fekete Gézának, a székesfehérvári uránia-mozgó tulajdonosának, aki virilista a városban és milliomos hirében áll. Már-már be akarták szüntetni a nyomozást, amikor ujabb lökést kapott az ügy. A rendőrség tudtán kívül egy budapesti lapban megjelent egy cikk, amely határozott formában adta elő azokat a vádakat, amikkel a titkos följelentő hozakodott elő a rendőrségen.
Erre Fehérváry Juliska lakásán házkutatást tartottak, a detektivek magukhoz vették a szinésznő leveleit és ugy ezeket, mint pedig magát Fehérváry Juliskát Budapestre hozták és a remdőrségen előzetes őrizetbe helyezték Pintér tanácsos és Bauer kapitány a legnagyobb gyorsasággal láttak hozzá a rendkivüli szép asszony ügyének kibogozásához.
Átnézték a leveleket és megállapitották, hogy valamennyien egy kéztől származnak. Ömlengő szerelmi vallomásokat tartalmaztak és irójuk egy Stiegnitt Elemér nevü Bécsben lakó magyar volt, aki a kommün bukása után menekült Budapestről az osztrák fővárosba. Stienitz valamikor vőlegénye volt Fehérváry Juliskának s nem tudott beletörődni abba, hogy a szép színésznő idő közben másnak lett a felesége. Mivel Stiegnitz sehogysem boldogult egykori menyasszonyával, fenyegetőzni kezdett leveleiben.
Tervszerü hajszát helyezett kilátásba, ha meg nem hallgatja és több levelében nyiltan megirta, hogy belekeveri báró Endenné ügyébe s rágalmait a lapokban is meg fogja jelenteni s teljesen lehetetlenné fogja tenni Fehérváry Juliskát. A rendőrségen ezek után rögtön más világitásban látták az ügyet. Nyilvánvalóvá lett, hogy rágalmazó hajszáról van szó, miután meggyőződtek róla, hogy a szinésznő teljesen ártatlan a rárótt vádakkal szemben, beszüntették ellene az eljárást és rögtön elbocsátották.