Irta: Hauser János gazdasági akadémiai tanár
A mai nehéz gazdasági viszonyok között a jövedelmező termelés érdekében minden gazdának arra kell törekednie, hogy a drága emberi erőt a lehetőséghez képest olcsóbb fogatos vagy gépi erővel pótolja, mert csak ezáltal vagyunk képesek a növényeink által megkívánt munkákat idejében, gyorsan és olcsón elvégezni.
A mindinkább dráguló munkabérek a sok ápolási munkát igénylő kapásnövények termelésénél éreztetik legjobban hatásukat, ami részint az ezen növényekkel bevetett terület, részint az országos átlagtermések csökkenésében nyilvánul meg. Pedig mindkettő nagy veszteség a magyar mezőgazdaságra.
Okszerű gazdálkodás ma már kapásnövények termelése nélkül el sem képzelhető. Nem lévén célom ezúttal a kapásnövények termelésének jelentőségét bővebben tárgyalni, csak azt akarom megemlíteni, hogy ezen a téren minden lehetőt meg kell tennünk a termelés biztosítására. Ennek egyik főtényezőjéről – a kapálógépek alkalmazásáról – akarok az alábbiakban röviden megemlékezni.
Vitán felül álló dolog, hogy a kapálógépek jelentősége igen nagy.
Alkalmazásukkal módunkban van a drága kézierőt részben helyettesíteni, részben jobban kihasználni; magát a termelést pedig ezáltal olcsóbbá s így jövedelmezővé tenni. Jelentőségük különösen nagy a sok kapálást igénylő növényeink, mint répa, tengeri, burgonya stb. termelésénél, melyek termelésének nagyobb arányú felkarolása ezek nélkül manapság már el sem képzelhető.
A kapálógépeket feloszthatjuk kézi és fogatos erőt igénylőkre, utóbbiakat ismét egy- és többsorosakra, melyek mindegyikének adott viszonyok között nagy a jelentősége.
A kézierővel dolgozó kapálógépek előnye, hogy olcsók s általuk az emberi erő jobban kihasználható, mint a közönséges kézikapákkal, mert velük a munka gyors s egy kis gyakorlat után elég tökéletes. Hátrányuk az, hogy csak nem nagyon gyomos, jól előkészített, kifogástalan vetésekben használhatók, továbbá, hogy alkalmazásuknál a kézikapák használatát nem nélkülözhetjük, mert közvetlen a növények körül a talajt nem lehet velük megmunkálni. Előnyeik azonban oly nagyok, hogy manapság már igazán alig van valamire való gazda, aki lelkesedéssel ne karolná fel őket.
A kézzel vontatott, illetve taszított kapálógépek között vannak egykerekűek és két kerékkel birók, mely utóbbiak járása biztosabb lévén, nagyobb kedveltségnek örvendenek.
A kézzel vontatott kapálógépekkel a munka könnyen begyakorolható és korántsem olyan fárasztó, mint a kézikapával való munka. Természetesen a kései mindig élesek legyenek, melyek ellenkező esetben, nemcsak hogy nehezen mozdíthatók a talajban előre, de nem is végeznek jó munkát, a gyomokat nem irtják. A kézi kapálógépekhez a gyárak különböző alakú késeket szoktak szerelni, melyek könnyen kicserélhetők s a munka természete szerint mással pótolhatók.
A fogatos erővel dolgozó kapálógépek a nagyobb gazda igényeit vannak hivatva kielégíteni. Ezek ugyanazon alapelvek szerint vannak szerkesztve, mint a kézigépek, csakhogy itt a kapálás mélységének, szélességének szabályozása emeltyűkkel történik. A fogatos ú. n. lókapák a munkateljesítmény szerint feloszthatók egy- és többsorosakra. Előbbiek csak egy sort munkálnak, míg utóbbiakkal több sort lehet egyszerre kapálni, míg az egysorosak továbbvontatására egy ló elegendő, addig a többsorosak két ló erejét is erősen igénybeveszik.
Az egysoros lókapák a kis- és középüzemek részére igen megfelelők, a többsorosak a nagyobb gazdaságok igényeit vannak hivatva kielégíteni. Ha összehasonlítjuk ezen két típus munkateljesítményét és a velük végzett munka költségeit, a többsorosak előnyben részesülnek, mert egyrészt kevesebb emberi erőt igényelnek, mint az egysorosak, melyeknél minden sor megmunkálásához két emberre, egy ló- és egy kapavezetőre van szükség, másrészt a többsorosoknál kevesebb a haszontalan (improduktiv) munka, a vetés letaposása stb. s amellett többsorosoknak nagyobb a munkateljesítményük, igaz ugyan, hogy viszont drágábbak is. Egysoros lókapáknál az emberi erővel úgy takarékoskodhatunk, hogyha több lókapával rendelkezünk, egyszerre kettőt vagy hármat járatunk egymás mellett, midőn is egy, illetve két lóvezető elegendő, amely eljárás a gyakorlati életben igen jónak bizonyult.
Az egysoros lókapák között legelterjedtebbek a Planet junior néven ismertek.
Az elmondottak után még egy dologról nem szabad megfeledkeznünk s ez az, hogy a kapálógépekkel csak részben vagyunk képesek a kézikapákat pótolni, továbbá, hogy munkájuk csak akkor tökéletes, ha a talajmívelésre egyébként is gondot fordítunk, mert a nagynövésű, vastagszárú, gyökerű gyomok irtására alkalmatlanok, munkaközben sok a torlódás, sőt gyakran törés is. A jó gazda a lókapák hasznát nemcsak a munkaköltség megtakarításban, hanem a nagyobb termésben is meg fogja találni.