Irta: Hauser János, gazdasági akadémiai tanár
Kora tavasszal a gazda egyik legfontosabb teendője az őszi bevetések boronálása. Amint az időjárás megengedi, ezt a fontos munkát azonnal el kell végezni, hogy a vetések mielőbb kiheverhessék a hosszú tél káros hatását. Tél folyamán még a leggondosabban előkészített talaj is összetömörödik, a sorok közét – különösen, ha az őszi vetések nem tudtak kellőkép megbokrosodni, felverik a gyomok, melyek azután a növényzet további fejlődését hátráltatják.
A talaj összetömörödésének káros következményei, vetéseink elgyomosodása ellen egyik legbiztosabb védekezési mód, azok tavaszi boronálása. Amint a föld fagya felengedett és a talaj annyira felszikkadt, hogy minden káros következmény nélkül állatainkkal rámehetünk, nem szabad késlelkednünk ezzel a munkával, mert ez nagyon jótékony hatást gyakorol a növényzet fejlődésére.
A boronálás azonban csak akkor lesz üdvös, ha helyesen választjuk meg alkalmazásának időpontját, a használandó eszközt és a kiviteli módot.
Az időpont megválasztása azért bir fontossággal, mert úgy a túlkorai, mint a késői boronálással sok kárt tehetünk vetéseinkben. Ha a föld még fagyos, vagy nem szikkadt fel kellően, nem szabad használni. A fagyos földből a borona fogai nagy rögöket tépnek fel, ezáltal nagyon sok növényt gyökerestül kitépünk. Ha viszont a föld még nagyon lágy, állataink lába nagyon mély nyomokat hagy, nagyon sok növényegyedet véglegesen belenyomunk a földbe, a borona fogai a növényzetet besározzák. Az időpont helyes megválasztása tehát nagy fontossággal bír, amelyet egy kis gyakorlati érzékkel helyesen kiválaszthatunk.
De nagy mértékben függ a boronálás sikere az alkalmazott eszköztől. Sokan azon téves nézetből kiindulva, hogy a nehéz borona sok kárt tesz, könnyű boronát alkalmaznak, ami azonban hiba. A könnyű borona ugyanis csak végigtáncol a sorokon, de fogai nem porhanyítják a sorközöket, a gyomokat legfeljebb kimozdítják, de ki nem tépik s amellett ide-oda ugrálásával sok kárt tesz.
A nehéz vagy középnehéz borona fogai jól porhanyítanak, a gyomokat kitépik, nem ugrál, tehát nem okoz oly kárt. Igaz ugyan, hogy a sorok felett haladó fogai a sűrűbb bokrokból kitép egynehányat, de ez csak előnyös a többi fejlődésére. Különben is ne ijesszen meg bennünket, mert ezt vetésünk pár nap alatt kiheveri s a többi jól kifejlődhetik. Van egy jó gazdai mondás, aki vetését boronálja, ne nézzen hátra, hanem csak előre.
Fontos végül a boronálás módja is.
A boronát mindig a sorok irányában járassuk. A kereszt irányban való boronálás káros, sok bokrot kitép, a sorokat nem lazítja, nagyon sok gyom megmarad.
A vetéseket csak addig szabad boronálni, míg oly nagyra nem nőttek, hogy bennük a boronálással kárt tehetünk. Tehát inkább ne, mint későn boronáljunk, de a jó gazda igyekezni fog vetéseit tavasszal idejében megboronálni.
Okvetlen boronáljuk búzáinkat, vigyázzunk a rozs és ősziárpa boronálásával, mert azok tavasszal a boronálás időpontjában már sokkal fejlettebbek, mint a búzák s bennük esetleg sok kárt tehetünk.
Gyakran láthatjuk áttelelt vetéseinknél a felfagyás esetét.
Tél folyamán a váltakozó időjárás folytán a nedves talajfelület megfagy, majd felenged, ezáltal a növényzet kimozdíttatik helyéből. Ez szintén egy káros jelenség, amelyen a növényzetnek a talajhoz nyomásával, azaz hengerezéssel segíthetünk.
