A költségvetési felhatalmazásra szóló törvényjavaslat vitáját Kállay Tibor, az új pénzügyminiszter, nagyszabású programbeszédjével nyitotta meg. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a költségvetésben az egyensúly helyreállítására kell törekedni. Mivel a felmerült többköltségek tíz-tizenegy milliárdot tesznek ki, az 1921/22. évi költségvetés hiánya körülbelül tizenhat milliárdra irányozható elő.
Az adókat az egész országban arányosítani fogják és csak négyféle adó lesz: föld-, ház-, kereseti és társulati adó. Hegedüs Loránt vagyonváltság-rendszerét kiépíti és végrehajtja. Az ezer holdon felüli ingatlan vagyon-váltságánál a dézsmaföldek útján körülbelül négyszázezer kalasztrális hold áll a földreform rendelkezésére.
A korona és megjavítása nemzetközi kérdés és belső erőnkből nem javíthatjuk meg a koronát, de azért meg kell szüntetni azokat a belső okokat, amelyek a korona romlását okozzák.
Ami a sertéskivitel kérdését illeti, Mayer János földmívelésügyi miniszter a pénzügy- és közélelmezési miniszterekkel együtt megállapította a kivitel módozatait. Ennek értelmében a sertéskivitelt teljesen az állam számlájára eszközlik. Ez az intézkedés a köz érdekében történt, mert gondoskodni kellett arról, hogy a termelők és fogyasztók érdekeit összeegyeztessék.
Bethlen István gróf miniszterelnök a munkásság képviselőivel folytatott többnapos tanácskozáson át oly megállapodásokat létesített, amelyek a magyar munkásságnak az ország újjáépítésére irányuló munkába való bekapcsolódását teljes mértékben biztosítják.
A Hangya ügye a nemzetgyűlés előtt
December 21.
Szterényi József báró kimagyarázta a pénzügyi bizottság ülésén tartott beszédjét, amelyet a sajtó egy része a Hangya ellen élezett ki. Sajnálkozásának adott kifejezést, hogy a Hangyának hitelképességét és üzleti tisztességét támadták meg. Véleménye szerint a szövetkezetek nemcsak jogos téren mozognak, hanem szükséges intézmények is. A Hangya igen nagy érdemeket szerzett magának a multban tevékenységével. Szterényi beszédjét a képviselők gyakran szakították félbe és a Ház hatalmas többsége védte meg a nép szövetkezeteit.
December 22.
Plósz István a kormány-programm vitája során válaszolt Szterényi Józsefnek beszédjére. Plósz, aki 21 esztendeje foglalkozik szövetkezeti ügyekkel, rámutatott arra, hogy miért támadják a Hangyát. A falu képviselői – ugymond – tudják, hogy mit végez a Hangya a falun és látták, hogy nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi erő is van abban, ha fennmarad a falusi szövetkezetek központja, a Hangya. A Hangyát védő közbeszólásaikkal ezen a két ülésen főképen sokorópátkai Szabó István, Meskó Zoltán, Tankovics János, Kuna P. András, Szabóky Jenő, Fábián János, Dónér Béla és Kórody-Katona János képviselők tüntek fel.
