A hónap rövidhíreiből

Kétszáz milliárd dollárnál többe került a világháború

Ernest L. Vogart, az illinois-i egyetem nemzetgazdásza, „Háborus költségek és azok fedezése” cimen könyvet írt, amelyben a világháború összköltségeit 208 milliárd dollárra becsüli. Vogart megállapítása szerint az egyes államok a következő terheket viselték: Egyesült- Államok 32 milliárd, Nagybritánnia 44, Franciaország 25, Oroszország 23, Olaszország 12 milliárd, Szerbia 389 millió, Románia másfél milliárd, Németország 40, Ausztria-Magyarország 20, Törökország 1 milliárd dollár. 


Birtokok kicserélése – országokon keresztül

A baranyai és a bajai háromszög kiürítése után sok birtokos akad Szabadkán, Bácskában és általában Jugoszláviában, akiknek földje Magyarországon van. Viszont sokan élnek Magyarországon, akiknek birtokaik Bácskában vannak. Egyes pénzintézetek mozgalmat indítottak, hogy az ilyen birtokokat kölcsönösen kicseréljék. Ezidőszerint már folyamatban is van több birtok kicserélése.


Az orosz éhínség újabb fejezetei

Az egész caricini kormányzóság élelmiszerpótlékokból él. A lenini kerületben a lakosság a mocsarakat mind fölkutatta. A gyökereket kereső latosság sok versztnyire vándorol. A makk pudja 70.000 rubelbe kerül. Leninben a kenyérpótlék pudjáért 4500 rubelt, gyökerekért pedig 75.000 rubelt is fizetnek, hogy valamiből kenyérpótlékot készíthessenek.


Az új behozatali szabadlista és a luxuscikkek behozatalának tilalma

Ismeretesek olvasóink előtt azok az ellentétek, amelyek a szabadlista megállapítása körül az ipari és kereskedelmi érdekeltség között felmerültek. A kereskedelmi érdekeltség a vámfelpénznek az aranyparitásra történő felemelésre és a teljes szabadlista között junktimot kívántak. Most a behozatali lista, valamint a vámpénzek felemeléséről szóló rendelet már a legrövidebb időn belül megjelenik.


A behozatali tilalmakat olyan irányban módosítják, hogy azoknak az árúknak behozatalát, amelyek itthon vagy egyáltalán nem, vagy kellő mennyiségben, illetőleg a külföldi árhoz képest túlságosan drága áron készülnek, szabaddá teszik. Értesülésünk szerint elsősorban a textil- és bőrárúk és más közszükségleti cikkek behozatalát könnyítik meg.

A másik rendelet a luxus-cikkekre kiszabott vámfelpénzeket emeli fel a békebeli vámok tizenkétszeres, húszszoros, hatvanszoros, sőt egyes cikkeknél százhúszszorosára. A rendelet azt a célt szolgálja, hogy a nélkülözhető luxus-cikkek behozatalának mérséklésével útját állja valutánk felesleges további lerontásának, másrészt pedig, hogy védelemben részesítse a hazai termelést. 


Az ipari tulajdonjog védelme érdekében a békeszerződés alapján a minisztérium rendeletet bocsátott ki, amely szerint úgy a belföldi, mint az itt állandó lakással bíró külföldiek elsőbségüket október 26-tól kezdve bejelenthetik. 


Száznyolcvanötezer korona Bécsben egy férfiruha

Az osztrák korona újból hanyatlott és valósággal a gazdasági tönk szélére hajtja Ausztriát. Az osztrák koronát Zürichben 0.18-cal jegyezték legutóbb és erre újabb drágulás támadt, még pedig olyan mértékű, amely a legviharosabb drágasági hullámon is túltesz. Az értékpapíroknál például nem ritka a napi húsz-harmincezer koronás áremelkedés. A Belváros előkelő férfidivatüzleteinek kirakatában az egyik férfiruha mellett megjelent egy árjelző cédulácska, amelyen akkora összeg ékeskedik, amekkorát békében valaki még füllenteni sem mert volna. A ruha ugyanis 185.000 koronába kerül. Egy bunda másfélmillió korona. Ezzel szemben a legtöbb kereskedő csak angol fontért vesztegeti áruját. 


A szovjetkormány kényszermunkára von minden földmívest

A szovjetkormány a földmíveseknek tett igérete ellenére, mely szerint teljes gazdasági szabadságot ad nekik, most bevezette az úgynevezett munkaadót, ami lényegében nem más a kényszermunkánál. Azok a földmívesek, akik alkalmasak rá, évenként száz napot az állam szolgálatában kell, hogy dolgozzanak. Mielőtt ezt az állami szolgálatot nem teljesítették, saját munkájukat nem végezhetik. 

Kétszázszorosra emelik fel a vámpénzeket

A minisztertanács elfogadta a vámpénzeknek kétszázszorosra való felemelésének tervezetét, amely a külföldről importálandó luxuscikkekre és olyan ipari termékekre vonatkozik, amelyekből a belföldi ipari termelés is kellő mennyiségben készít készleteket. A pénzügyminisztérium első tervezetében feltüntetett közszükségleti cikkek vámfelpénze is magasabb lesz. A közbeeső vámfelpénzek megmaradnak az eredeti tervezetben foglalt megállapítások szerint. A vámfelpénzek felemelésének, amelyet a kormány pénzünk elértéktelenedésével indokol, csak akkor lesz gyakorlati értéke, ha megindul a külkereskedelmi forgalom. A vámfelpénzek felemelésére vonatkozó rendelet a legközelebbi napokban fog megjelenni. 


Légiforgalom Budapesten át a Balkán felé

A Páris–Prága–Varsó légiforgalom igazgatósága megbizott két francia repülőt, hogy a légi forgalomnak Magyarországon keresztül a Balkánra való kiterjesztésére Bécsben, Budapesten, Bukarestben és Konstantinápolyban alkalmas állomáshelyeket szemeljen ki és az előkészítő tárgyalásokat az illetékes hatóságokkal kezdje meg.