A hivatalos lap vasárnapi száma közli a kormány uj lakásügyi rendeletét, melyet az érdekelt körök kivánságainak, valamint Budapest székesfőváros javaslatának figyelembevételével bocsátott ki a minisztérium.
Az uj rendelet, az eddigi rendeletekkel szemben a forgalom és a szabad rendelkezés felé törekszik, bár a mai kényszerhelyzetben bizonyos korlátokat még föntart. Fontos rendelkezése az, hogy az ezután épülő minden uj házban a háziur jogai minden megszoritás nélkül teljes mértékben érvényesülnek. Lakást pedig ezután Budapesten csak azok kaphatnak, akiknek itt való lakásra jogosultságuk kétségtelen. A háziur a házában megüresedő lakásba ezután akadálytalanul bejuthat. Megüresedő egyéb helyiségbe, például üzlethelyiségbe akkor, ha az ily helyiségekre a saját üzletének folytatása végett szüksége van.
A megüresedő lakásra egyenlő lakásszükséggel birók és jelentkezők közül a lakás ezután azé lesz, akit a háztulajdonos kijelöl. Fontos rendelkezése a rendeletnek az, hogy lakást vagy bármely helyiséget ezután sem foglalhat el senki hatósági lakásigazolvány nélkül. Aki hatósági lakásigazolvány nélkül beköltözködik bármilyen helyiségbe, azt, valamint a helyiséget kiadót is sulyosan megbüntetik.
A rendelet szerint minden felnőtt, önálló keresetű egyén részére két lakószobát, ha pedig családja is van, a család minden egyes felnőtt, vagy két-két gyermek számára további egy-egy szobát kell hagyni, azokban az esetekben, ahol egy-egy lakásrészeket rekvirálással elkülöniteni lehet. Akinek élethivatására, vagy foglalkozására nézve külön dolgozószobára van szüksége, annak a szükséges helyiséget meg kell hagyni. Ügyvéd, közjegyző, mérnök, orvos, müvész és más oly hivatást üzők részére pedig, aki hivatását lakásával kapcsolatos helyiségben folytatja, dolgozóhelyiségül annyi szobát kell érintetlenül hagyni, amennyi viszonyainak méltányos figyelembevételével szükséges.
A bérmegállapitás tekintetében az uj rendelet meglepő ujitásokat hoz be.
A rendelet szerint a kislakások bérét a mult évi május havában megengedett 30, illetőleg 35 százalékon felül az 1917. évi november elsején érvényesen kikötött bérösszegnek további 60 százalékával lehet emelni, de legkorábban csak 1921. augusztus 1-től kezdődő hatállyal. Ha a bérlő megállapithatóan jó jövedelemmel rendelkezik, akkor lakásbérét az emlitett mértéken felül is föl lehet emelni. Nagy lakásoknak, vagyis, amelyeknek 1920. május 1. napján fizetett évi bére a 4000 koronát meghaladta, ugyszintén az üzlethelyiségek bérét is a felek szabadon állapithatják meg. A lakbér leszállitását az érdekelt bérlő bármelyik esetben kérheti a biróságtól.
A közüzemi pótlékot a rendelet szerint a helyi hatóság állapitja meg, Budapesten kifejezetten a rendelet imperativ rendelkezései szerint kell eljárni, még pedig ugy, hogy az eddigi 20%-on felül további 32%-ban, vagyis olyan összegben, amelyet a vízdij, szemétfuvarozás és kéményseprés felemelt dijában fizetni kell.
Budapesten a közüzemi pótlék felemelt összegét 1920. évi november 1-től kezdve kell fizetni. Ezt az összeget junius 5-ig bezárólag kell megfizetni.
Sulyos és igazságtalan a rendeletnek az az intézkedése, amely szerint ha a kormány a háztulajdonosokat külön házbér részesedéssel róná meg, a bérlők a részesedésnek megfelelő házbérpótlékot is kötelesek lesznek fizetni. Ez a fizetési kötelezettség is 1917. évi november 1-én kikötött bér 20%-át nem haladhatja meg.
Felmondás tekintetében az uj rendelet változatlanul fönntartja az eddigi korlátokat.
Lakásügyekben, mint eddig, Budapesten a lakásügyi hivatal jár el, csak a bérmegállapitási, valamint a bérfelmondási ügyek kerülnek a rendes biróság hatáskörébe.
A közalkalmazottak a lakbértöbbletfizetéseknél az államtól megtéritést kapnak.
