Éber Antal úr az egyik pesti nagybank vezérigazgatója.
Tehát bankfejedelem és pénzkirály a javából. Nem is birja megtagadni magát. A vagyonváltságról szólva kioktatta a pénzügyminisztert, hogy ne a bankokat és a részvénytársaságokat vámolja meg, hanem a kisgazdáknál kezdje, mert – úgymond – azoknál rekedt meg a sok pénz.

A bankok vezére e mellett a szövetkezeteken is ütött egyet s követelte, hogy a szövetkezeteken nagyobb eret vágjon a pénzügyminiszter, mint tervbe vette. Nagyon haragszik – úgy látszik – a milliárdok ura a szegény szövetkezetekre és a szántóvető gazdákra egyaránt. Hiszen, aki egyiket nem szereti, az a másikat sem kedveli. Ezt már tudjuk.

Csakhogy nincs igaza ám Éber urnak.
A kisgazdák nincsenek úgy tele pénzzel, mint ő gondolja. Izgatás az egész. Ha van is egynéhány, akinek használt a konjunktura, sokkal több nyomorodott meg a maximális világban. Mert míg a nagybankok annyit nyerhettek, amennyit akartak, a gazdák bevételét a haditermény szabta meg s vitte el. Gondoskodtak a bankok róla, hogy ne fulladjon meg a földmíves gazdaközönség a bankójában. Megkoppasztották, mielőtt jött volna a vagyonváltság.

Nagyon jó orra van a pénzügyminiszternek, mikor először a bankoknál kereskedik.