Borsodmegye minden községében lesz vitézi telek
A kormányzó által megindított vitézi telek mozgalom mind több megértésre talál Borsodvármegye földbirtokosainál. Az eredeti terv szerint a vármegye minden községében felállítanak egy vitézi telket és Borsodvármegyében 177 vitézi telektulajdonos lesz.
Minden telek nagysága 15 hold. Minden járás területén egy 100 holdas vitézi hadnagyi telket létesítenek. A vármegye területén lesz egy 200 holdas vitézi kapitányság is. A vitézi hadnagysági és kapitánysági tulajdonosokat mintagazdaságokká kell fejleszteni. A vármegye területén eddig több mint 300 hold szántóföldet ajánlottak fel vitézi telkek céljaira.
Szerszám martöréses lóra
Ha a nyakló kidörgöli a ló marját és a felületes sebet nem gondozzuk, akkor a szerszám folytonos dörgölésére a seb mélyebb lesz, sőt csontig hatoló, gennyedő sipollyá lehet. Az ilyen sipoly már csak súlyos operáció és hónapokra tartó kezelés árán gyógyul. Mindezen komplikációknak elejét vehetjük akkor, ha a martöréses ló szerszámját úgy alakítjuk, mint a mellékelt ábra mutatja.
A vaj festése
Nyáron a zöldtakarmány szép, étvágygerjesztő, sárgaszinű vajat ad, de télen fehér marad a vaj. A zöldtakarmány idején termelt sárgás vaj több íz- és zamatanyagot is tartalmaz. A szín és íz ezen összefüggéséből kifolyólag a fogyasztók ragaszkodnak ahhoz, hogy télen is sárgaszinű legyen a vaj. Ezért a gazdák télen kénytelenek festeni a vajat.
Anglia csak szalmasárga vajat fogad el, sőt az amerikai és spanyol publikum csak az igen erősen festett (narancssárga) vajért hajlandó magas árat fizetni. A vaj festésére többféle anyagot hoztak forgalomba. (Nálunk azon kereskedők árusítják, kik tejgazdasági eszközökkel, gépekkel kereskednek.)
A festékből annyit kell a tejszínhez keverni, mint amennyi a festékes üvegen jelezve van. Mindig a tejszínbe keverjük a festéket és sohse a kész vajba, mert ez utóbbi esetben a vaj könnyen foltos marad. Ha a festék nem romlott és így nem ad kellemetlen mellékízt a vajnak és ha nem tartalmaz mérges anyagokat (fémes festékeket), akkor a vaj festése ellen semmi kifogás se tehető.
Árúmintakiállítás az oceánjáró hajó beljesében
A versaillesi békeszerződés által az Egyesült-Államoknak odaitélt Vilmos herceg nevű hires német oceánjáró hajót egy newyorki hajósvállalat hétszáz nagy iparvállalat állandó árúmintakiállításává alakította át. A hatalmas uszó kiállítás már január 15-én megkezdi világkörüli körútját s egymásután Délamerika, Ausztrália, Kína és India kikötőiben fog horgonyt vetni.
A bútorkivitel
Az elmult év november és december havában erősen fellendült a bútorkiviteli engedélyek iránti érdeklődés. Szándékosan használjuk, hogy a kiviteli engedélyek iránti érdeklődés lendült fel, mert, hogy a kiadott kiviteli engedélyek tényleg fel lesznek-e használva, azt nincs módunkban ellenőrizni. Mindenesetre örvendetes, hogy hétről-hétre nagyobb az érdeklődés és valószínűleg a kiszállítás is.
Egyik nagy faipari hazai vállalat vezérigazgatója november hó közepén érkezett haza hollandiai üzleti útjáról több százmilliós rendeléssel, mely rendelésből az első részlet 25,000 darab épületajtó (40 vagonrakomány) kivitelére az engedély már kiadatott, az ugyanakkor vállalt bútorok készítése természetesen több időt igényel, érdekes azonban, hogy a mintegy 250 milliós rendelést – melyben nagy mennyiségű fa, mezőgazdasági eszköz is van – félév leforgása alatt kell leszállítani.
A bélésárúk kereslete szerfelelt élénk, mert új ruhát ugyan nem igen sokan csináltatnak, annál többen javíttatják és fordíttatják azonban régi ruhákat. A gyapjúserge ára méterenként 500-540 korona, a pamutserge ára méterenként 280-340 korona, a vattirvászon ára méterenként 100-120 korona, a 130 centiméter széles olasz cloth ára méterenként 260-280 korona, a 140 centiméter széles angol cloth ára méterenként 300-330 korona, a szimplaszéles bélésselyem ára méterenként 450-500 korona, a papírvászon ára méterenként 40-50 korona a nagybani forgalomban.
Hadikölcsönnel nem lehet hadinyereségadót fizetni
A kormány rendelete szerint az V. és VI. hadikölcsönnél kibocsátott 6%-os, továbbá a VII. hadikölcsönnél kibocsátott 5 1/2 %-os és 6%-os, végül a VIII. hadikölcsönnél kibocsátott 5 1/2 %-os magyar állami járadékkölcsönkötvényeknek hadi nyereségadó lerovására eddig megengedett elfogadása az 1920. évi december 22-től kezdődő hatállyal megszűnik és minden ezzel ellenkező értelmű eddigi rendelkezés a jelzett időponttól kezdve hatályát veszti.