Újabban a KRÁMER ÉS FLAMMER HEILBRONNI CZÉG laboratóriumában Kelber ért el a szénhidrogének oxidálása terén jelentős eredményeket. Ö a paraffint oxigénben elporlasztva, 140-150 C°-on oxidálja. Ez a hőmérséklet azonban a körülményekhez és a reakczió sebességéhez mérten 200 C°-ra is fölemelkedik, úgy hogy ebben az esetben hűtésről kell gondoskodni. Míg BERGMANN-nak előbb említett eljárása hetekig tart el, addig KELBER eljárásával sokszor 90-100%-os kitermeléssel 4-5 óra alatt czélt érhetünk.

A KELBER eljárásával kapott anyag sárgás-barna, kókusz-olaj szagú és zsírhoz hasonló halmazállapotú. Elszappanositási száma 250-300, savszáma 200, jódszáma 1-2. Körülbelül fele vízben oldhatatlan zsírsavakból áll, melyeknek alkálisói kitűnően habzanak; az el nem szappanosítható rész 3-10%. A kiindulási anyagnak 25%-a ledesztillálható; a párladék vizes oldatot és fölötte úszó olajos réteget ad.

A vizes oldat aczetonszagú, alkoholokat és alacsony zsírsavakat tartalmaz. Az olajos réteg chemiai összetétele még ismeretlen, de vannak benne nem oxidált szénhidrogének. BERGMANN desztillátumaiban hangya-, eczet- és vajsavon kivül lignoczerin- (C24H48O2) és isopalmitinsavat (C16H82O2) talált. KELBER eddig a fentieken kivül még a capron-(C6H12O2), octyl-(C8H16O2), nonyl-( C9H18O2 ) és a caprin-(C10H20O2) savakat különítette el, magasabb zsírsavakról azonban leírásában nem tesz említést.

FISCHER F. és SCHNEIDER W.3 a szénhidrogének oxidálását úgy vélte elérhetőnek, hogy a gyenge szódaoldattal kevert paraffinba, aczél edényben, 170°-on, nyomás alatt, levegőt sajtolt. A reakczió igen gyorsan lefolyik, a kitermelés pedig esetenkint 50-90%-ot tett ki. Katalizátorként jól működik az edény vasfala, azonkívül mangán és réz is.

A kapott zsírsavak magas szénatómúak páratlan számmal. A melléktermékek ugyanazok, mint KELBER eljárásánál. A zsírsavakat, a keletkező híg szappan-oldat bepárlása után, megbontással és tisztítással állitották elő. Ezek a C13H28O2, C15H30O2 és C17H34O2 savak voltak. Melléktermékül a fenti nehéz zsírsavakon kívül másra felhasználható alacsonyabb tagokat is kapunk s azonkívül különböző alkoholokat és aczetont.

Ha meggondoljuk, hogy a most ismertetett eljárásoknál kiindulási anyagul nemcsak paraffin, hanem vazelin, ásványolaj is választható, a melyeknek bizonyára mások lesznek a termékei is, s ha számba vesszük azt, hogy a kenőolajok felhasználás után nem fognak kárba veszni, hanem kellő tisztítás után újból felhasználhatók oxidáczióra, nyilvánvaló az eljárás tökéletesítésének nagy közgazdasági fontossága.
Lakner Antal.