Nyár idején, kiváltképpen mikor hosszantartó szárazság után esőért epedez a föld, fel-fel szokott merülni ismételten az a kérdés: nem lehetne-e esőt mesterségesen előidézni. A régieknek azt a feltevését, hogy a hosszabban tartó ágyúzások az eső bekövetkezését siettetik: a világháboru tapasztalata igazolta.
Megfigyelték ugyanis, hogy az olyan vidékeken, ahol huzamosabb ideig tartó ágyuharcok dúltak mindkét részről, az esőzések határozottan gyakoribbak voltak, mint rendes körülmények közepette. De még hogyha bebizonyosodnék is kétséget kizáró módon, hogy ágyúzással meg lehet nyitni az ég csatornáit, ehhez az eljáráshoz aligha lehelne folyamodni, mert nagyon költséges.
Marad tehát megint csak a régóta hangoztatott eljárás: villamosság segítségével mesterséges esőt előidézni. Balsillin ausztráliai mérnök, az angol kormány hathatós támogatásával, már évek óta kísérletezik ily irányban, mely kísérletek állítólag sikerre vezettek volna. Az angol lapok hirei szerint, Port Augusta mellett, továbbá New South Wales és Victoria egyes területén sikerült ily módon olyan csapadékmennyiséget előidézni, amely az előző évekéihez 50-70 %-kal nagyobb volt, ami ha csakugyan igaz; eredménynek tagadhatatlanul jelentős!
A feltaláló egyszerűen abból a tapasztalati tényből indult ki, hogy a talajból elpárolgás által a levegőbe került vizrészecskék, amelyek felhők, köd vagy pára alakjában lebegnek a levegőben, a légköri villamosság következtében pozitiv vagy negatív villamossággal telnek mag. Az egynemű villamossággal telitett vizrészecskék pedig egymást vonzzák.
Balsillin tehát egy léggömböt ereszt fel a magasba, amely a földdel fém-kábel segélyével marad összeköttetésben, amelynek fémburkolata számos éles csucscsal van ellátva. Hogyha ez a léggömb vizrészecskékkel telt légrétegbe jut: akkor ezek a villamossággal megtöltött fém-csucsok az ellentétes villamosággal telitett vizrészecskéket magukhoz ragadják, míg a hasonló villamossággal telitett vizrészecskéket maguktól eltaszitják. E vonzás következtében a vizrészecskék összesürüsödnek, csöppekké tömörülnek amelyek sulyuknál fogva azután eső aalakjában a földre hullanak.
Minthogy a vizrészecskéknek vonzása és taszitása mindig tovább és tovább terjed a légrétegekben: a folyamat több óra hosszat is eltarthat, ugy hogy bőséges eső keletkezik. A szűkszavu jelentésekből nem derül ki, hogy a léggömbtől számitva mily nagy sugaru körben keletkezik ily módon mesterséges eső; de maga az eljárás föltétlen helyesnek látszik, s ha majd a rendes viszonyok visszatérnek: az ily irányu kísérleteket másutt is megismétlik.
