|
Egy I/a. oszt. tanuló levele a kis Jézuskához
Kedves Jézuska, még csak tizenegy nap hiányzik a Karácsony estéhez, sietek hát megirni ezt a levelet, mert apától tudom, hogy a közlekedés most még Szolnok felé is nehéz, mennyi idő kell hát ahhoz, hogy soraim a kedves Jézuskához a mennyek országába eljussanak! Én még csak az idén járom az első elemi al osztályát, tessék hát megbocsátani nekem, hogy nem tudok még ugy irni, mint a másodisták, vagy a harmadisták. Eddig már két hónappal Karácsony előtt boldogan gondoltunk én és Bözsike hugocskám (aki csak a jövő évben jön az elemibe) arra a tündérszép estére, amikor a karácsonyfa kigyulladt.
Anyuska már napokkal a karácsony este előtt korán reggel elment hazulról és nagy skatulyákkal jött haza, melyeket nem akart felbontani. Ezekben a skatulyákban voltak azok a tündérországból való fényességek, amiket csillogó aranyszálakon bocsátanak le a földre a mennyországból.
Most anyuska sehova sem megy, csak estefelé szalad le a vásárcsarnokba, akkor, amikor már nem láthatják ismerősök a kopott kabátot, amelyet nyolc év óta visel. Apa azt mondja, hogy az idén a sok vérontás miatt, amit a rossz emberek csináltak, a jó Isten beszüntette a közlekedést a világgal. Egy gyermek sem kap ajándékot, akár jó volt, akár rossz, akár egyest kapott a magaviseletből, akár intőt hozott haza olvasásból.
Nem lesz karácsonyi ajándék, nem gyulladnak ki a gyertyák, a mennyország raktárai, ahol csillogó csecsebecsék, gyönyörü játékok vannak felhalmozva, ebben az évben még karácsonyra sem nyilnak meg. Bandi, a szomszédunk fia, azt mondja, hogy ez nem a vérontás miatt van, hanem azért, mert apukának nincsen pénze. Egyetlen apukának sincs. Az apukák örülnek, ha az ebédre való pénzt megkereshetik, játékszerre, fényességekre nem tellik szegényeknek. Drága Jézuska, aki (mint a főtisztelendő úr mesélte) valamikor magadhoz ölelted a gyermekeket. Téged kérdezlek, igaz-e ez? Csakugyan nem kapunk-e ajándékot az idei Karácsonykor? Én jól viseltem magamat, soha nem kaptam intőt, mindig megtanultam a leckémet, hogyan érdemelném meg hát Tőled, hogy születésed áldott napján megfeledkezzél rólam? Válaszodat, kedves Jézuska, postafordultával várom és amit irsz el fogom mondani a többi gyereknek is, akik velem járnak iskolába. A bélyeghez, ami erre a levélre kellett, ők is adtak egyenként tiz fillért az uzsonnapénzükből.
Áldott kezedet, melylyel valamikor a kis gyerekeket magadhoz ölelted, milliószor csókolja drága Jézuska |