Pettenkofer müncheni orvostanár, aki meg volt győződve Koch felfedezésének tökéletlenségéről, lenyelt egy csomó kolera vibriót. Egy kis rosszulléten kivül nem lett semmi baja, sőt a rosszullét nem akadályozta őt még rendes munkájában sem.

Ahelyett, hogy véget vetett volna a diszputáknak, ez a kisérlet csak olaj volt a tüzre a tudósok körében. Pettenkofer és hivei hiába kardoskodtak amellett, hogy a vibriónak a kolerában nincsen döntő szerepe: Koch és ennek hivei azzal feleltek, hogy Pettenkofer rosszulléte, ha valóban ázsiai kolerától származott is, csupán ennek enyhe lefolyásu esete volt, hasonló a számtalan többi esetben, amelyek kolerajárvány idején szintén előfordulnak, mert hisz nem minden kolerabetegség halálos menetelü.

A tudósok konfliktusát mégis csak az emberen végzett kisérletek szüntették meg, amelyeket a párisi Pasteur-intézet végzett 1893-ban. A kisérletek véglegesen bebizonyitották, hogy a Koch-féle vibrió nincs minden emberre egyforma hatással. Némelyik ember képes egy bizonyos mennyiségü vibriót bevinni, anélkül, hogy egészsége veszedelembe kerülne, viszont vannak egyének, akiken a vibrió lenyelése után az ázsiai kolerának összes komoly tünetei azonnal jelentkeznek.

Ezek után nem lehetett többé kételkedni: a kolerát valóban a Koch Róbert által felfedezett bacillus, a vibrió okozza. Ennek megállapitása azonban egyuttal ezt is jelentette, hogy most már módunkban van védekezni a kolera ellen. A Koch-féle vibrió nagyon érzékeny állati lény, amely a szervezet huzamosabb ideig tartó átalakitó képességének nem bir ellenállni. Igy például lehetetlenség a kolerát megkapni a beszívott levegővel.

A kolerabeteg által kilehelt levegő, sőt még a betegnek a szájában képződő nyál sem tartalmaz vibriókat. Ennél fogva egész bátran közel lehet menni bármely kolerabeteghez és mellette lehet tartózkodni akármeddig. Ellenben az emésztési processzus folytán a testből eltávolodó anyagok azok, amelyek a fertőzést okozzák. Ennélfogva az ezekkel való érintkezést kell főképpen kerülni.

Az ázsiai kolera az ember emésztő szerveinek elpusztitója: a vibriók csak a gyomrot és a beleket támadják meg. Akinek a vibrió nem a gyomrába kerül, az nem kapja meg a kolerát. A fertőzést nem okozhatja semmi más, mint a falat, avagy az ital, amelyet az ember lenyel.

A vibrió nem birja ki sokáig a szárazságot, mert ebben elpusztul. Ellenben dusan tenyészik és sokáig eláll a vizben, valamint a sok vizet tartalmazó élelmiszerekben. Minthogy továbbá ez a bacillus az 50 Celsius fokon felüli meleget nem birja ki, nem szükséges járvány idején egyéb, mint az italul szolgáló vizet és a mosdóvizet is előbb felforralni és azután lehüteni, továbbá nem enni egyebet, mint főtt és sült ételeket.

A gyümölcsöt, főleg ha azok származási helye ismeretlen, evés előtt szintén forró vizben kell megmosni. A legtöbb gyümölcs zamatjának ez nem árt, még az érzékeny szőlő zamatjának sem. A kenyér, amelyet eszünk, rendesen sok kézen megy keresztül, ennélfogva meg kell azt piritani. Különös figyelem forditandó kolerajárvány idején a hideg ételekre, különösen azokra, amelyek a bacillusoknak alkalmas talajul szolgálnak: ilyenek a hideg kávé és tej, a mártások és kocsonyák. Járvány idején jó ezeknek élvezetétől tartózkodni.

Mindez csupán preventiv rendszabály, vagyis elővigyázati intézkedés, hogy az ember a kolerát távol tartsa magától. Mert gyógyszer a kolera ellen – eddig legalább – nincsen. Ha valaki megkapja a kolerát, akkor élete, vagy halála csupán attól függ, hogy emésztő szerveinek van-e elég ellentállóereje a bacillusok romboló munkájával szemben. Ha elég az ellenállóerő, akkor a bacillusok pusztulnak el, ha nem, akkor az ember.