Beszéde bevezetésében annak magyarázatával foglalkozott, mi birta őt arra, hogy hosszas politikai távollét után ismét a politikai küzdelem terére lépjen. Reánk hárult a nagy föladat, hogy a hazát a romokból ujra fölépítsük, - mondotta. Akit ilyenkor munkára hívnak, annak nem szabad magát a munka alól kivonnia. Ennek a kötelességnek átérzése döntő befolyással volt elhatározásomra. Hivtak. Az első hivás önöktől jött szeretett polgártársaim. Ezzel szemben a hálámnak egy kifejezési módja kinálkozik a rámrótt kötelességnek hűséges teljesítése.
A békemű még nincs befejezve
Ezután rátért Apponyi annak ismertetésére, melyek voltak azok az okok, amelyek őt a békedelegáció elnökségének elvállalására bírták.
- El kellett vállalnom, bár alig lehetett reményem, hogy kész és véglegesekké rögzített elhatározások falait megdönthessük. Ez nem is sikerült. Hogy mennyiben birtuk mégis e falakat megingatni, azt a jövő fogja megmutatni. Ma hazafiui lelkiismeretem rákésztetett, hogy iszonyu kényszerhelyzetünkben a kormánynak a reánk erőszakolt béke aláírását javasoljam, amiből a tisztesség szabályai szerint az következett, hogy ezért az ellenszenves elhatározásért a kormányra nehezedő erkölcsi felelősségben osztozzam. De ez nem jelent lemondást egyébről, mint erőszakos eszközök alkalmazásáról. A békemű ezzel még nincs befejezve, hanem inkább csak most kezdődik; az aláírás pedig eszköz nagyobb akcióképessége megszerzésére.
Keleteurópa nyugalmának biztosítása
- Meg kell állapítanom s ebben hihetőleg egyetért velem mindenki, hogy Keleteurópa nyugalmának egyedül az erős Magyarország egyedüli szilárd biztosítéka. Ha ez a bizalom meginog, vagy nem tud megizmosodni, akkor visszaesünk oda, ahol nemrég voltunk, hogy egyetlen barátunk sem lesz. Gondolja meg mindenki, akiben egy csepp lelkiismeret van, hogy minden cselekvés, amely a művelt világban ellenszenvet keltetni alkalmas, csökkenti,a nemzeti ujjászületés külső céljait és hogy ilyen cselekedetek ismétlődése azokat teljesen megsemmisiti.
- Erről kívánatos röviden szólani tisztelt Polgártársaim! Nagyon kérek mindenkit, hogy fejtegetéseimre ne alkalmazzon olyan jelzőket, mintha ez zászlóbontást vagy pártalakítást célozna.
Pártvédelem helyett nemzeti fegyelem
- Előrebocsátom, szükségesnek tartom ma létező párok együttműködését, nem bontani, hanem egyesíteni kívánok. A pártfegyelem helyébe a nemzeti fegyelmet akarom tenni. Talán mondanom sem kell, hogy a keresztény nemzeti irányzattal teljes mértékben rokonszenvezek. Természetesen kiegészítve azzal a szociális irányzattal, amelyeknek szükségszerűségére már évtizedek előtt elsőnek mutattam rá. Azt is természetesnek tartom, hogy előtérbe lépett a nemzeti társadalomnak az az osztálya, amely valóban a nemzet gerince. Amely a felforgató irányzatokkal szemben a legnagyobb ellentállóképességet tanusította, - ez a kisbirtokos osztály. Ebből a szempontból nézve a dolgot, a földművespolitika sohasem jelenthet és bizonyosan nem is akar jelenteni ellentétet a falu és a város között, sem pedig az ipar és kereskedelmi érdekek hátterébe szorítását.
"Gouverner c'est prévoir"
- Kormányozni annyit jelent, mint előrelátni. Ez a mondat ma inkább áll, mint valaha.
Nem bölcsesség a szükséges reformokkal addig várni, míg a tömegmozgalmak fenyegető alakot öltenek és azokat kierőszakolják. A rendet, a stabililtást, a józanul fölfogott és legitim konzervatív érdekeket csak az a politika szolgálja, amely meghallja a fejlődő idők szavát, mielőtt mennydörgésben szólalnak meg és vezet, ahelyett hogy nyomásnak engedjen. Ilyen politikát kivánok látni hazánkban. Hiszen iszonyu tanpénzt fizettünk már érte, tehát többet és jobban kell látni, mint másoknak.
Szociális problémák
- Ma kétségtelenül a középosztály, különösen a tisztviselők nehéz anyagi helyzete a legégetőbb szociális probléma, sulyosbítva az ellenséges megszállás alatt levő területek onnan kiüldözött magyar értelmiségének helyzetével. A probléma sulyos voltát egyedül az enyhíti, hogy átmeneti természetű, mely valutaviszonyaink javulásával okvetlen enyhülni fog; de az átmeneti időn át, ha áldozatokkal is, okvetlen segíteni kell rajta célszerű szervezkedés és állami segély utján. Ha erről a kérdésről többet nem mondok, ez csak azt jelenti, hogy részletekben ma egyáltalán nem bocsájtkozom. De ujból hangoztatom a probléma megoldásának teljes szükségességét.
A munkásosztály kérdése
- Ámde az állandó jellegű szociális kérdés mégis a vagyontalan munkásosztály kérdése, dacára annak, hogy éppen most a munkásság bizonyos kedvezőbb helyzetben van a középosztály bizonyos rétegeinél. Ugy ezért, mint a kommunista kisérlet után beállott már előbb említett lelki tényező folytán ma szociális fegyverszünetet élvezünk, melyet egy előrelátó politika, a béke, vagy legalább a békés fejlődés előkészítésére használhat föl.
A szociáldemokraták és a nemzetgyülés
A magam részéről rendkívül sajnálatosnak tartom a szociáldemokrata párt kimaradását a nemzetgyülésből és rokonszenvesen kivánom fogadni minden közeledését a pártnak a nemzeti alaphoz, amelyet megtehet anélkül, hogy a nemzetközi munkásszolidaritást megtagadja.
A kommunista kalandból kiszabadult szociáldemokrata párt gondolatvilága kell hogy utat találjon a szabályszerű alkotmányos megnyilvánulás felé és alkotmányos területen kell,hogy surlódhasson a polgári pártok gondolatvilágával.
Mik a feladatok?
- Reá kívánok mutatni, hogy amikor az ipari munkások kasztszerű elkülönítése a vállalkozó tőkétől az osztályharcot majdnem szükségszerüleg hozza létre, akkor ennek az elkülönítésnek az áthidalásában kell keresni. A békés fejlődés alapjait és azt a szociális haladást, mely egyedül menthet meg a szociális forradalomtól. Közvetlen teendő a népbiztosítás általánosan, a mezőgazdasági munkásokra is kiterjedő, kötelező szervezése, amely kellő koncepció mellett nem is nagyon terheli meg az államot, a higiénikus viszonyok javítása, az anya- és csecsemővédelem országos szervezése, a munkaidő olyan szabályozása, amely lehetővé teszi a családi élet bensőségét, a tisztességes és lelket nemesítő szórakozás, amik ha nincsenek, a pálinka és a szociális harag ömlik – anélkül, hogy valaha is betöltené – abba az ürbe, amely az élet szürkesége és az emberi léleknek a boldogságra irányuló közvetlen vágya közt közéáll.
A "zsidókérdés"
- Az ugynevezett zsidókérdés megoldásának ez az igazi módja: A zsidóüldözést már csak azért is perhorreszkálom, mert nagyrészt nem más, mint a tunyaságnak a versengő munka vállalásától való idegenkedésnek egy megnyilvánulási formája, egyébként pedig a keresztény irányzatnak lesiklása a krisztusi morálok önuralmát és magába szállást követelő magaslatáról a duhajkodás és féktelenség ezen érvényébe, amelyben minden szenvedélynek engedni lehet. Különben nem akarom tagadni, hogy a zsidóságnak számos hibája van, amelyek között leginkább az árt neki, hogy a színe java olyan férfiak, akik a közgazdasági korrektségnek és a hazafias gondolkodásnak legmagasabb, fokán állanak.
Az is tény, hogy a zsidóság térfoglalása a nemzet gazdasági és kulturális életében olyan aránytalan, hogy a keresztény társadalom azzal szemben joggal keresi a védelmet. Meg is lehet és meg is kell találni ennek módját, anélkül, hogy azokkal az elvekkel ellentétbe jöjjünk, amelyek megtagadása kiközösítést von maga után a müvelt népek családjából.
Hangsulyozom, hogy nincsen mentség olyan erőszakos cselekmények számára, amelyek zsidó polgártársink személy- és vagyonbiztonságát támadják meg.
Nem szabad hamis látszhat keltésével megengedni egy pillanatig sem ilyen jelenségeket és eltürnünk akármilyen ruhát viselnek is elkövetőik.
Vas kézzel kell őket megfékezni, még pedig mindjárt. Ezt követeli a jogrend helyreállítása, a jogbiztonság, az egyenlőség, amely a haza minden polgárára nézve egyaránt fontos. Jogom van ezeknek a kijelentkezéséhez, nemcsak , mert meggyőződésem, hanem mint a békedelegáció volt elnökének is én bizom benne, hogy ezekről a szomoru "átmeneti" jelenségekről a közel jövőben nem lesz mit beszélni.
Védekezés a bolsevizmus ellen
- Ettől teljesen önálló kérdés azoknak a rendőri és egyéb intézkedéseknek kérdése, amelynek ma még feltétlenül szükségesek a bolsevizmus visszatérése elleni védekezés szempontjából. Ezeket teljesen honorálom; de hatályosak csak ugy lehetnek, ha jogrendbe beilleszkednek, ha ártatlanok bántalmazása ellen teljes biztosítékot nyujtanak.
A szabályok, amelyeket a rend helyreállítása érdekében életbeléptetünk, lehetnek rendkívüliek, azonban jól jegyezzük meg, az önkény egyenlő az anarchiával, amelynek logikája mindig ugyanaz és örvénybe vezet. Ezután rátért az állami berendezkedés alapvető kérdéseinek magyarázatára.
Az egész ország királypárti
- A nemzeti egység eszméje, - mondotta – teljesen uj alakot öltött és a teljesen független Magyarország megbarátkozhatik a területén levő nemzetiségek kulturális és adminisztratív önkormányzatával. Szükségünk van erre azért is, hogy a tőlünk elszakított magyarajku polgártársainkkal egykoron egyesülhessünk.
Ma az egész ország a királyság hívének vallja magát, mert Szent István koronájától, a magyar szent koronától nem csupán fényt vár, hanem erőt és összökötő kapcsolatot a nemzet különböző alkotó elemei közt.
Ámde kétségtelen, hogy a demokratikus fejlődés mellett a királyi jogok terjedelme is revizió alá fog kerülni és hogy biztosíték kell a nemzetnek a tekintetben, hogy a helyreállítandó királyság szigoruan nemzeti legyen, semmiféle olyan kapcsolatot nem jelenthessen, mely hazánkat ismét tényleg alárendeli és függő helyzetbe hozza.
A királyság helyreállításának mikéntjét ma napirendre tűzni sem nemzeti, sem nemzetközi szempontból nem volna tanácsos. Nemzeti szempontból nem, mert még nem érlelődött meg az elméknek és a közérzületeknek az az egyértelmüsége, mely nélkül a királyság nem hozhatja meg azt, amiért reá szükségünk van, egy mindenki által elismert, kérdés tárgyává nem tehető tekintélyt. Nemzetközi szempontból nem, mert mindaddig, mig a hatalmakhoz való viszonyunk ki nem jegecesedett, kerülnünk kell mindent, ami bonyodalmaknak és nehézségeknek csak a lehetőségét is tartalmazza.
Alkotmányjogi reformok
Ezután a választójog reformjáról szólott, kijelentve hogy a már életbeléptetett jogok korlátozásának, a választójog általánossága bárminemű csökkentésének nem híve. A korrektívumot éppen ezért az arányos választási rendszer létesítésében látja, amely a jelentékeny kisebbségek érvényesülését teszi lehetővé. A második kamara fölállítása mellett foglalt állást.
- Ez a második kamara van hivatva az állandóság bizonyos erőin kívül a szakértelem érvényesülését a törvényhozásban biztosítani. Összeállítása kell, hogy a demokratikus gondolattal egyeznék, ennélfogva nem lehet olyan része, amely születési előjogon alapul, ha csak átmenetileg nem, még pedig abból a szempontból, hogy ezen az uton az elszakadt részekkel bizonyos kapcsolat föntartassék.
Kedvezőbb a külügyi helyzet
Beszéde befejezéséül ismételten hangoztatta, hogy az ujjászületés nagy munkájában egyesítenünk kell minden egészséges erőt és minden tehetséget és hasznosítanunk kell minden jóakaratot. Meg kell ezt tennünk már azért is, mert a föladatok oly nagyok, hogy összes erőink egyesítve is nehezen fog megbírkózni azokkal.
Ha a nemzet vezetői példát adva és a nemzet zöme e példát követve, föl tud emelkedni arra az erkölcsi magaslatra, amelyet a történelmi óra követel, akkor nemcsak kétségbe nem esem jövőnk iránt, akkor biztosan hiszem, hogy egy iszonyu megpróbáltatás tüzén átment nemzet erősebbé, virágzóbbá és boldogabbá lehet, mint valaha volt.
Kimondani merem azt, amikor a ránk erőszakolt béke aláírásának iszonyu órája óta csak két nap mult el, mi merem mondani, mert látom, miként alakulnak reánk nézve mindig kedvezőbbre a külső helyzet, miként dolgozik mellettünk a természetnek minden törvénye, ha magunk nem rontjuk meg annak működését, ha ellenkezőleg, utat egyengetünk a törvényeknek azzal, hogy a kulturfölényünket föntartjuk, hazánkat a biztosított jogrend, a komoly munka, a tiszta erkölcs, a szociális haladás példájává teszik Európában e részében, ahol ezzé válni valóban nem nehéz.
- Most stagnálni nem lehet. Ma vagy sülyedni, vagy emelkedni kell. Ez az alternativa. Ezt szeretném minden magyar embernek lelkébe bevésni. Ezt a benyomást szeretném az önök lelkében hagyni, s ezért ezzel be is zárom szavaimat.
