Csodálattal és tisztelettel eltelve hajtsuk meg az elismerés zászlóját a modern orvosi tudomány előtt, amely a sebészet ujabb vívmányainak alkalmazásával ma már oda fejlődött, hogy a szó szoros értelmében csodákat mivel.

A gége és a gyomor daganatainak kiírtása; a belek megkurtítása és összevarrása; a máj, az epehólyag, a lép és a vese kiírtása; a beteg tüdőrész kimetszése; az agydaganat eltávolítása ma már szinte közönséges operáció számba megy! Természetesen, nagyban hozzájárult a sebészet ily nagy mértékben való fellendüléséhez a most lezajlott világháboru során szerzett tapasztalatok, amelyek révén sok, eddig megoldatlan problémát sikerül az orvosoknak végleg megoldani.

Ime, itt van mindjárt a szív, amely rendkívül fontos müködésénél és mozgékonyságánál fogva eleddig szinte megközelíthetetlen volt az orvosi operáló kése számára; ma már különféle műtői beavatkozás tárgya lehet! Hogyha olyan sebesült került idejekorán orvosi kezelés alá, akinek szívét kés vagy szurony járta át: az orvosok hamarosan megnyitották a mellkast, s mialatt a szív tovább végezte müködését, az orvos néhány öltéssel bevarrta a sebet s a beteg meg volt mentve!

Ám ezekkel a csodás eredményekkel az orvosi tudomány még nem érte be, mert nemcsak irtani akart, hanem teremteni is! Még pedig ujjá teremteni, mert nemcsak, hogy kiirtja a beteg, halódó szervet, hanem – pótolja is azt! Csodás álom! Az ember beleavatkozik a Teremtő munkájába! Kölcsönkért szervvel megmenti a beteg életét, amely anélkül bizonyosan elpusztulna!

A sebészetnek ezt az uj irányát dr. Alexis Carrel, a francia származásu,de Amerikába származott, kitünő sebészorvos adta meg! Carrel valósággal iskolát teremtett és csodákra ragadta a modern sebészeteket. Lyonból vándorolt ki az északamerikai Egyesült-Államokba, ahol egy év mulva már a chigagói fakultás tanára lett, majd a kisérleti laboratórium vezetésével bízták meg. Amikor pedig a Rochfeller-intézet megalakult: Carrelt hívták meg a sebészeti kisérleti laboratórium élére, ahol teljes mértékben beváltotta a hozzá füzött reményeket.

Erre az időre esik ama kisérleteinek időszaka, amikor az egyes életszervek átültetésének problémáját oldotta meg és kimutatta, hogy az elmetszett véredények két végének összevarrása után a vérkeringés a szervben ujra megindul. És ezzel egyuttal megoldotta a véredények beiktatásának problémáját is!

Ez eredmények azután arra buzdították, hogy megkisérelje egyes életszervek átültetését is. És ime: ezek a kisérletek is szinte várakozáson felül sikerültek! Carrel egy macska veséjét kiirtotta és helyébe tette egy másik macska veséjét; az elmetszett véredények két végét összevarrva, a beiktatott vesében a vérkeringés ujra megindult, a szerv föléledt s megkezdte müködését. Ezek a sikerek adták meg Carrelnek az impulzust ahhoz a merész vállalkozáshoz, hogy most már egyes végtagok átültetését is megkisérelje: így a fül, a láb, a kar stb. átültetését!