A betonról minden ember tudja, hogy olyan kemény, mint a kő, mikor már a rendeltetésének átadták, viszont azt is tudja, hogy amikor készült, olyan hig, hogy szétfolyik. Joggal elnevezhetjük tehát a betont higitott, folyékony kőnek.

A betonnal már évtizedek óta kisérleteznek a technikusok, s a kisérletek eredményeképpen kaptuk a vasbetont, az öntött házat, a vasbetonhajót és a vasbeton révén épült világcsodákat. A vasbetonnal a föld minden technikusa foglalkozik, s a magyar mérnök zsenije sem áll hátrább, mint a világ bármely nemzetéé. Ezen a helyen is egy magyar mérnök találmányáról számolunk be.

Trebezius Ernő, egy német mérnök a vasbetonról irott művében megemlékezik egy Vass nevü magyar mérnökről, aki Kötschenbródában él, s éveken át, rengeteg vagyont emésztő kisérletek árán szerekesztett olyan gépet, amely nemcsak elkésziti a folyékony kőhöz szükséges keveréket, hanem maga hordja föl oda, ahol alkalmazni kell. A gép megkeveri a cement, homok, kavics, viz keveréket, s akkor két atmosféra nyomással csövekbe szoritja, s a csövek elvezetik a folyékony követ a felhasználás helyre.

A csőből kiáramló hig beton két légköri nyomással tapad a beburkolandó falra, tehát mindjárt csömöszöli is a betont, ami a tartósság tekintetében fontos. A képen is látható kémény burkolása, vagy egy fal bevonása ezzel az eljárással tökéletes és gyors munkát ad. Egy gép négy emberi erővel 5-600 négyzetméter 1.5 centiméter vastag betonfelületet állit elő.

De ez még nem meriti ki a gép tudását, mert ugye kézen fekszik, hogy nemcsak 1.5 centiméter, hanem 6-8 centiméter vastagságu, immár nem felületeket, hanem faltesteket is lehet előállitani, amiáltal a vasbetonépités lényeges könnyebbséggel végezhető el. Ezen a fonálon haladva betoncsövek, válaszfalak, pince-, alagutfalak szigetelése, völgyzárógátak zárófalainak viz át nem eresztő tulajdonsága ezzel az eljárással nem probléma többé.

A legfényesebb bizonyitéka ez eljárás célszerüségének a vasbetonhajók épitésénél van meg. A vasbetonhajókról már irtam e helyen, s kimutattam, hogy uszályszolgálatot végző tároló hajókat ujabban legcélszerübb vasbetonból épiteni, részint mert olcsóbb, mint a fahajók, vagy a vasból valók, részint mert tipus szerint, tömegben épithetők és ami a legfőbb, a fa- és vashajók épitésével szemben aránytalanul gyorsabban készülnek.

Mondanom sem kell, hogy a vasbetonhajóknál a viz át nem eresztő tulajdonsága csak a gondos csömöszölés utján juthatunk, ez pedig még akkor sem ideális, ha a csömöszölés géppel történik. Már most előkerül a Vass-féle gép, amely két légköri nyomással csömöszöli a nyers bordákra a homogén tömegü folyékony követ.

Kézen fekszik, hogy az a csömöszölés a vasbetonhajót teljesen vizáthatatlanná teszi, sem simitásra, sem utándolgozásra nincsen szükség, a hajó egyforma erősségü, végig hézagmentes, viz át nem eresztő burkolattal van bevonva, pedig nem vastagabb a réteg, mint egy milliméternyi.

De itt még nincs vége ez eljárás nagyszerüségének. A betonhajók bordázata ezzel a móddal sima felületet kap, s ez a hajó ellentállását lényegesen kedvezőbbé befolyásolja, s ez a körülmény viszont a szénben jelent nagy megtakaritást.