Ujabb megállapitások szerint, a magaslati gyógyhelyeken a napsugarak gyógyitó hatása nem a hő- és fénysugarakban van, hanem az úgynevezett kémiai (hideg) sugarakban, amelyek különböző betegségekben, amilyenek a csont-, bőr-, mirigybántalmak stb. meglepő eredménnyel alkalmazhatók.
Ezek az úgynevezett ibolyántúli sugarak, mert a Nap spektrumában az ibolyán túl jelentkeznek s mélyföldön azért nem érvényesülnek kellően, mert a vastag légrétegen való áthaladás alkalmával elnyeletnek. Ez a magyarázata annak az ismert jelenségnek, hogy a magaslati gyógyhelyeken a napfénnyel való kezelés még télen is nagyobb eredménnyel jár, mint a mély fekvésü helyeken még a legforróbb nyáron is.
Most azután olyan fényforrást állitottak elő, amely az ibolyán túli sugarakat nagy mértékben tartalmazza és amellett könnyen kezelhető. A készülék egy lámpából áll, amelynek olvasztott kvracból készült, légmentes, átlátszó csövében a higanygőzöket villamáram hozza izzásba. Állitólag az e lámpából kiáradó sugarak épp oly kémiai hatást fejtenek ki, mint a magaslati gyógyhelyeken a napfény.
Ma már annyira tökéletesitették ezt a készüléket, hogy bárhol könnyen kezelhető a különféle bőrbajoknál, de némely bélbetegségeknél, sőt női bajok bizonyos eseteiben is kiváló eredménnyel próbálták ki.