Léghajó vagy repülőgép? 1.

Melyiké a jövő? Erre a kérdésre már régen megfeleltek, hogy mind a két szerkezetnek megvan a maga szerepe és jelentősége. Általában azt szokták mondani, hogy a repülőgép kisebb útra, gyors hírvivésre, a léghajó hosszabb útra, lassúbb közlekedésre való. Azonban a háborúban a léghajó nagyon is háttérbe szorult.

A repülőgépeket egyre nagyobb mérettel készítették s egyre nagyobb távolság befutására alkalmazták; teherbirásuk is erősen megnövekedett. Ellenben a léghajók közül a hajlékony burkolatúak a háború alatt nagyon kevéssé vált be s a merevvázú Zeppelin-ek közül is sok tönkre ment. Már-már úgy látszott, hogy a repülőgépek teljesen kiszorították a használatból a léghajókat.

Pedig ugyanakkor, midőn a léghajók fölmondani látszottak a szolgálatot, jelentős fejlődést értek el s a béke beálltával nemcsak fölveszik a versenyt a repülőgépekkel, hanem sok tekintetben túl is szárnyalják őket. Mindkét szerkezetnek egyébiránt egy-egy nagy hibája, tökéletlensége van, mely nem engedi meg még egyik számára sem a teljes diadalt.

A léghajó nagy baja a hidrogénnal telt gáztartó. Elég egy szikra, a burkolatnak valami hiányossága, hogy a hidrogén meggyuljon s a léghajó menthetetlenül lezuhanjon. A repülőgépnek pedig rossz oldala, hogy nem tud a levegőben megállani s folytonosan mozogva tarthatja magát lebegő helyzetben. Ha a mótor elromlik, a repülőgépnek le kell szállnia, vagy éppen le kell zuhannia.

Mindkét szerkezet baján igyekeznek segíteni. Gondolkodtak azon, hogy nem lehetne-e hevített levegővel, vagy héliummal helyettesíteni a hidrogént? Hevített levegőjű léghajót állítólag már készítettek is az amerikaiak. Közlönyünk egyik számában be is mutattuk a rajzát. De nem hisszük, hogy ez a megoldás egyhamar fölvehesse a hidrogénes gáztartóval a versenyt.

Ami a héliumot illeti, az először is nagyon drága gáz (18 frank a köbczentimétere), azonfelül a fölszálló ereje is csak félakkora, mint a hidrogéné. Egyébként a hélium kevésbbé szűrődik át a burkolaton s nem gyúlékony. Valószínű, hogy előállítása később olcsóbb lesz s talán helyettesíteni fogja a veszedelmes hidrogént.

A repülőgépnek azon a baján, hogy nem tud mozgás nélkül a levegőben fönnmaradni, nem lehet segíteni; a mótor elromlása már nem okoz föltétlen bajt és kényszerű leszállást. Ugyanis az újabb, nagyobb repülőgépeket több mótorral látják el s ha valamelyiknek, vagy akár kettőnek is baja lesz, a gép még mindig folytathatja útját, bár csökkent erővel. De mégis, mivel a repülőgépnek folytonos mozgásban kell lennie, a kormányos éberségére van bízva a szerkezet fönnmaradása. Elég a kormányzásban elkövetett figyelmesség, mi könnyen előfordulhat, mert a kormányszolgálat fárasztó, hogy a repülőgép lezuhanjon.

Az összes kormánykészülékek, mótorok, magasság- és sebességjelzők stb. folytonos nyilvántartása kimerítheti a kormányost s ekkor a baj bekövetkezhetik. A földreszállás is, ha a térszín egyenetlen, veszélyesebb repülőgéppel, mint léghajóval, mely nem érintkezik közvetlenül a földdel. Mindent összevetve tehát úgy látszik, hogy a merev léghajó több biztonságot ad, mint a repülőgép s az utazás is kényelmesebb rajta. De mivel mindkét szerkezet még tökéletlen, tovább fognak fejlődni, míg a biztosság nagyobb foka valamelyiket teljes határozottsággal a másik fölé nem emeli.

A léghajók terén ma már teljesen eldöntött dolog, hogy csak a merev szerkezeteknek van létjogosultsága. A hajlékony burok változó alakja nem elégíti ki a lehető legkisebb levegőellenállás követelményét, míg a merev vázat teljesen olyan alakban állíthatjuk elő, a mint a légtechnikai kisérletek megszabják. Az 1. képen bemutatjuk az 1900. és 1916. évi Zeppelin-ek vázlatát, melyen világosan látható, hogy az 1916. évi alaknak mennyivel finomabb a megszabása a levegő jobb hasítása czéljából.