A Nyugatmagyarországi liga alakuló közgyülése

A Hétfői Napló tudósitójától
Budapest, december 7.
A Nyugatmagyarországi Liga vasárnap délelőtt tartotta meg alakuló közgyülését a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara disztermében. A terem zsuforltságig megtelt a Sopron-, Moson- és Vasmegyéből származó közönséggel. Az ülésen képviseltette magát a kormány is, Blegger Jakab dr.-ral, a nemzeti kissebségek miniszterével és Zsombor Géza államtitkárral, a nemzeti hadsereg pedig Lehár Antal báró ezredessel, a szombathelyi hadosztály parancsnokával. Az ülést az előkészitő bizottság nevében Thirring Gusztáv dr. nyitotta meg lendületes beszéddel.

A zajos éljenzéssel és tetszésnyilvánitásokkal kisért beszéd után Bleyer Jakab dr., a nemzeti kisebbségek minisztere emelkedett szólásra. Meleg szivvel köszöntöm – mondotta – a Nyugatmagyarországi Védelmi Ligát, köszöntöm mint fegyvertársamat abban a harcban, amelyet az ország területi integritásáért vivunk.

Mindent el fogunk követni, semmiféle erőszaknak és semmiféle nyomásnak nem fogunk engedni. Nyugatmagyarországról nem fogunk lemondani. Ugy gondolom hogy az Önök munkásságának legelső sorban arra kell irányulnia, hogy érintkezésbe lépjenek a néppel, a nép lelkéhez beszéljenek, és ezt a népet a maga tántorithatatlan hazafiságában megtartsák, szemben azokkal a kisérletekkel, amelyek osztrák részről, de csak egy bizonyos részről, ott állandóan tétetnek.

- Még egy további tekintetben is kérem szives támogatásukat. Én mint a nemzeti kisebbségek minisztere, arra törekszem, hogy a nemzetiséget és a magyarságot összebékitsem. Ennek az országnak a jövőben is magyar jellegünek kell lennie. ( Ugy van!) A ?a maga összességében magyarnak kell lennie, de ezen a kereten belül minden nemzetiség, minden népfaj meg fogja találni mindazt, ami az ő fejlődéséhez szükséges.

A viharos éljenzéssel és tapssal fogadott beszéd után báró Lehár Antal ezredes rámutatott arra, hogy Nyugatmagyarország népében legfeljebb a bolsevizmus idején merülhetett fel az a gondolat, hogy akár a ?is inkább csatlakoznak, de a kommunizmus borzalmait nem hajlandók tovább türni. Amikor azonban a nemzeti hadsereg bevonult Nyugatmagyarországra, a hangulat egy csapással megváltozott. Beszédét annak a reménységnek és meggyőződésnek kifejezésével végezte, hogy évszádok multán is Nyugatmagyarország szorgalmas polgársága és büszke parasztsága azt fogja mondani, amit mostanában is minden faluban hallott. Német vagyok, de Magyarországon! ( Hosszas lelkes éljenzés és taps.)

Gálócsy Árpád, Giesswein Sándor, dr. Petrik AladárHockl N. Lajos, Zsombor Géza államtitkár beszéltek még, majd megválasztották a liga elnökévé dr. Thirring Gusztávot és megalakitották a tisztikart. A közg