Edison, a világhirü és zseniálisan sokoldalu feltaláló alig egy évtizede azzal az eszmével lepte meg a világot, hogy a házakat nem kell többé téglákból és vakolatból állítani össze, hanem cementet kell azokhoz használni. A cementet vas vázakba öntik, minélfogva az ilyen ház szétszedtehető és darabonként szállítható az építkezés helyére, ahol az egyes részeket csak össze kell állítani és kész a ház.
Az európai építészet a vasbeton építkezést előnyeit szintén kihasználta. Az utolsó évtizedben hidak és magas házak is épültek ebben a rendszerben, még pedig igen szép hidak és igen szép házak.
Arra azonban mégsem gondolt senki, hogy Edison eszméje szerint egész házformákat gyártsanak előre. Csupán annyit fogadtak el a nagy feltaláló eszméjéből, hogy egyre sürübben használták tégla helyett a betont, a vasformák helyett pedig deszkából készült formákat alkalmazták. Ezzel az építészek szabad utat engedte az egyéni ízlésnek, lehetővé téve a minél nagyobb változatosságot.
Edison előtt az olcsó építkezés lebegett, mint legfőbb cél, minélfogva az ő házai sablonosak, egyformák, tehát unalmasak, sőt visszatetszők lettek volna. Neki az volt a szándéka, hogy 2-3000 koronáért mindenki egy csinos családiház tulajdonosává lehessen, olyan házé, amely 4-5 lakószobát foglaljon magában a szükséges mellékhelyiségekkel. Az eszme praktikus megoldásánál azonban nagyon kellemetlen következményekre bukkant Edison. Egy ilyen háznak vasváza ugyanis több, mint százezer koronába kerül. Igaz, hogy egy vázzal akár ezer házat is lehet önteni és így egy házra valóban nem nagy költség esik.
Csakhogy képzeljük el, hogy például Budapest környékén ezerszer találkozunk olyan családi házakkal, amelyek egymáshoz hajszálig hasonlók. Képzeljük el, hogy egy villanegyedben csak 50 ilyen hajszálig egyforma ház van. Hát ugye, ez még gondolatnak se valami kellemes, a valóságban pedig szinte ijesztő. És ez az egyedüli oka annak, hogy Edison szép eszméje Európában nem bír tért hódítani.
Amerikában az ízlés és az esztétika különleges utakon jár ugyan, de azért ott is igyekszik módokat találni, hogy az olcsó betonépítkezést bizonyos szabadsággal és változatos formákkal kössék össze. a házépítésnek ezt az uj, fölöttébb eredeti, sőt technikai tekintetben meglepő módját mutatják be képeink.
Ezek a képek egy amerikai templom építését ábrázolják: az építés időtartama csak néhány nap. Az alap gödreit már előbb megásták, a gödrökbe a falakat egész a föld szinéig elkészítették, még pedig deszkák közé öntött betonból. Most kezdődik aztán az uj építkezési mód. Ebben a legjellemzőbb az, hogy a körfalakat a földön fekve öntik meg a betonból és csak az után állítják fel és kötik össze egy egésszé, mikor a beton kiszáradt.
A felállítási munkát azzal kezdik, hogy egy hatalmas vasállványrendszert építenek közvetlen az alapfalak mellé és hozzászerelnek egy mechanikai emeltyű szerkezetet, amely lehetővé teszi, hogy a homlokzatfalakat tetszés szerint vagy fekve hagyják, vagy rézsutosan fölemeljék. Az emeltyűszerkezet, amely a 2. képen már fölállítva látható, megfelelő alsó síkkal van ellátva, amely az alapfalak síkjára éppen ráillik. Ezen utóbbi síkon vastag rétegben betonhabarcsot terítenek széjjel, amely aztán a rája állított homlokzatfalat az alapfallal egybeforrasztja.