A nemzetközi Olympiai Bizottság most tartotta meg a háboru után első kongresszusát Lausanneben és véglegesen döntött a legközelebbi olympiász kérdésében. A kongresszus az 1920 évi olympiai játékok megrendezésének a jogát Belgiumnak ítélte oda. A belgák Antwerpenben fogják az olympiászt lebonyolítani.

Coubertine báró vereséget szenvedett a kongresszuson. A skandináv államokkal karöltve azon fáradozott, hogy az 1920 évi oympiászt valamelyik semleges állam rendezte meg. De fölfogásának, amely a sportbékét jelentette volna, nem tudott többséget szerezni. Az ántánt államok gyűlölete még erősebb volt a józan ész szavánál.

A kudarc annyira elkedvetlenítette Coubertint, hogy tüntetően elállt a kongresszus bankettjén tartani szokott ünnepi beszédétől. Coubertin el nem mondott beszédénél is frappánsabbul hatott azonban Adornak, a svájci szövetségi tanács elnökének a beszéde, mert az ántánt országok képviselőitől hemzsegő banketten nyíltan a barátságos megértést és a teljes békét vallotta az egészséges sportpolitika talapzatának.

A belgák készülődése
A belga olympiai bizottság már jó előre tájékozva volt a helyzetről és tudta, hogy az olympiász színhelyének a háboruban oly sokat szenvedett kis ország van kiszemelve. Erre vall, hogy már eddig is óriási összeget hoztak össze az olympiász céljaira. A belga kormány 1.500.000 frankot adott, Antwerpen város 800.000 frankot, Antwerpen környéke 400.000 frankot aláírás utján közadakozásból 1.800.000 frank gyűlt össze, a mi együttvéve 4.000.000 frankot tesz ki.