A párisi békeértekezletről

Tiszta híreket nem tudunk az eredményekről, csupán egyes franczia és szerb, román-cseh körökből származó hiradásokkal vagyunk kénytelenek beérni.

Anglia és Amerika népszavazást kivánnak Magyarországon.

Március 2-án és 3-án a békekonferencziának Tardieu elnöklete alatt működő albizottsága tárgyalta Romániának, Jugoszláviának és a cseh-tót államnak a magyar területekre való igényeit. Angol részről azt az ajánlatot tették, hogy Erdélyben, a Bánát déli részében és a Horvátországgal határos területeken, valamint a tótlakta észak-nyugati megyékben népszavazás rendeltessék el. Ehhez az indítványhoz csatlakoztak az amerikaiak is. Ezzel szemben a francziák arra utalnak, hogy egy esetleges népszavazás a vitás kérdések végleges megoldásának elhuzását jelentené.

A jövő héten küldik meg Magyarországnak a meghívást, hogy megbizottait a párisi békekonferencziára megnevezze. A magyar megbizottakkal való tárgyalások esetlen márczius utolsó hetében fognak megtörténni.

Törökország kiszorul Európából.

A török ügyek bizottsága ugy határozott, hogy az európai Törökországot teljesen megszünteti és Ázsiában alakít egy török államot. Konstantinápolyt nemzetközivé teszi és a Törökországtól elnyomott nemzetiségeket felszabadítja. A bizottság javaslata szerint az egész kisázsiai tengerpartot Görögország kapja meg.

A Bánság és Temesvár ügye.

A román igényekkel foglalkozó bizottság hir szerint megegyezett Bánát és Temesvár kérdésében. Állítólag Magyarország fogja kapni Szeged körüli vidéket és nem adják Szerbiának Torontálnak nagyobb részét sem. A bizottság tárgyalásairól még az a hír szivárgott ki, hogy a magyar csapatok Erdélyben visszarendelik és felszólítják a magyar kormányt, hogy a Nagyszeben és Brassó körüli vidéket, valamint az északra eső s a Kárpátok kiszögellése által övezett ékalaku terültet ürítettek ki.

Szövegezik az előzetes békeszerződést.

A németeket március végére, esetleg április 1-ére várják Párisba. A szövetségesek csütörtöki ülésén kijelölt központi bizottság, a mely a különböző bizottságok munkájának eredményeit csoportosítja, tulajdonképen az előzetes békeszerződés szövegezését végzi. Ha a németek a béketárgyaláson megjelennek, akkor bizottsági tárgyalást velük már nem folytatnak, hanem a békeértekezlet teljes ülése előtt fognak alkalmat adni nekik arra, hogy álláspontjukat kifejtsék. A békemegbizottak alig mutatnak hajlandóságot arra, hogy álláspontjukat kifejtsék. A békemegbizottak alig mutatnak hajlandóságot arra, hogy álláspontjukat kifejtsék és vitákba bocsátkozzanak a németekkel, sőt egyesek azt remélik, hogy még a németek megjelenésének napján rákerül a sor a békeszerződés aláírására.

Az az előzetes békeszerződés lényegében békeállapotot teremt a nemzetek között és a blokád megszüntetésével fog járni.