A fotografálást csak kevesen, többnyire maguk a tudós tanárok eszközlik, de ezek aztán csodálatos eredményeket érnek el. Még a laikus ember is kénytelen beismerni, ha ilyen mikrofotografikus preparátumokat lát, hogy ezeknél ideálisabb rajzokat horgolások, tapéták és dísztárgyak számára alig lehet képzelni. Minthogy pedig ez a nagyítóművészet ma még csak gyermekkorát éli, biztosra vehető, hogy pár évtized mulva és ha a béke kedvező lesz, még hamarább is, igen nagy fellendülés fog következni.

Képeink egyike hársfatörzs keresztmetszetét ábrázolja, amelyen a nagy fasejtek világosan láthatók. Ezek szolgálnak a fa vizvezetékéül. A széleken a kéreg széles sejtjeit látjuk, amelyek a fatörzsnek megadják a kellő szilárdságot minden hajlítás ellen. A vizvezető csökvek úgy képződnek, hogy a hosszukás sejtek egész sorozata a fiatal gyökerekben, ágakban és levelekben a keresztfalak beomlása folytán csövekké változik, amelyek aztán nagyon alkalmasak a vízvezetéshez. A csövek falai vastagok, és meg vannak erősítve gyűrűk, valamint hálószerű hevederek által. Mint hogy az egyik csőrész vége a szomszéd csőrész elejébe illeszkedik, ilyen módon egész esőrendszerek támadnak, amelyek fölmennek a fa gyökérétől egészen a levekig.

Egy másik esőrendszer a fa által termelt anyagokat vezeti tovább: ezek az úgynevezett szitacsövek, mert az egymáson levő sejtek falai szitaszerű lyukakkal vannak tele. A szitacsövek a falevelekben kezdődnek, ahol mint ezeknek az idegszálai futnak szét, a levél nyelében egyesülnek és az ágakon, valamint a törzsön át levezetnek egész a gyökerekig.

A vízvezető- és szitacsövek szaporodása folytán történik a fa növése, vastagodása. A fatörzs szövete három részből áll: a legkülső, a kéreg, a legbelső: a favelő, a középső pedig, amely a kettőt összeköti: a velősugarak rendszere. Ezek áprilistól szeptemberig folyton részekre esnek, vagyis szaporodnak és így lesz a törzs és az ág egyre vastagabb, mint köralakban. A fatörzs középső részének együttes neve "kambium", a mely, mint régóta tudva van, évgyűrűket mutat, ezekből tehát a fa korát meg lehet állapítani. De soha nem lennénk készen, ha el akarnánk mondani, minden érdekeset és minden művészi szépet a természetnek azokból az intimitásaiból, amelyeket a mikroszkóp, illetve a mikroszkóp-fotográfia tár fel előttünk.

Egy hároméves hársfatörzs keresztmetszete. Három évgyűrű látható benne. A kéreg rojtos képződése a legkülönösebb háncs a fák közt.