A földmivelésügyi népbiztosság az 1919. évi cséplési és őszi szántási szénszükséglet fedezésének biztositása érdekében rendeletet bocsátott ki.

Eszerint a helyi munkás-, katona- és földmivestanácsok április 30-ig összeirják a községekben található gőzüzemü cséplő- és szántógépeket, megállapitják, hogy azok szén-, fa-, szalma- vagy tőzegtüzelésre vannak-e berendezve, mennyi a gazdák és géptulajdonosok szénkészlete és feltüntetik azt is, hogy hány magyar hold őszi és tavaszi gabonavetés van a község határában.

A helyi munkástanácsok ezeket az adatokat tartalmazó bejelentéseiket legkésőbb május 1-én az illetékes járási munkástanács intéző bizottságához küldik, ez pedig összegyüjtve, az Országos Szénbizottsághoz (Budapest, VII. Erzsébet-körut 43.) továbbitja. Az Országos Szénbizottság a községek szénszükségletét a bejelentések alapján megállapitja és azok fedezéséről a lehetőséghez képest gondoskodik. Elkésett bejelentéseket csak akkor vesz figyelembe, ha a kellő időben bejelentett szénszükségletek már fedezve vannak.

A szenet mindig a helyi munkástanács kapja, a cséplőgép- és szántógép tulajdonosok közti felosztást azután a helyi munkástanács végzi. A cséplőgép- és szántógép tulajdonosoknak szénigényeiket és panaszaikat a helyi munkástanácsnál kell előterjeszteniök. A kiutalt szenet csak az illető gépek üzemére szabad felhasználni. A rendelet megszegői Forradalmi Törvényszék elé kerülnek.