A magyar kormány tiltakozása a fegyverszünet megsértése miatt.

A magyar népkormány miniszterelnöke Károlyi Mihály november 20-án Szófián át Szalonikiba a kormány nevében a következő szikratáviratot küldte.

Franchet d' Esperey tábornok urnak, a keleti hadsereg parancsnokának, Szaloniki.

A keleti szövetséges hadsereg és a magyar állam közt november 13-án katonai fegyverszüneti megállapodás jött létre, a melynek hatálya november 14-ével kezdődik.

És a fegyverszünet Szerbiára nézve is kötelező, mert Szerbia is a szövetséges hatalmak közé tartozik és Szerbia nevében ezt a megállapodást Misics vajda is aláírta. Ezt a fegyverszüneti megállapodást Szerbia előttünk ismeretlen okokból magára nézve nem tartja kötelezőnek, illetve oly magatartást tanusít, a mely a fegyverszüneti megállapodás megsértésével egyértelmű.

Az általunk a demarkáczionális vonalig kiürített magyar területet fegyveres szerb csapatok megszállván, a demarkáczionális vonalat túlhaladták. a kiürített területeken a közigazgatási hatóságok működését részben megbénítják, részben megszüntetik, a vasuti anyagot, a pécsi szénbányát lefoglalták, az összeköttetést a krassó-szörénymegyei bányákkal és vasművekkel megszakították, az összes élelmiszereket lefoglalták, ezért készpénzzel nem fizettek, a megszállott területekről a magyar állam többi részébe élelmiszerek szállítását nem engedik meg és így a demarkáczionális vonalat gazdasági határrá teszik, ellenőrzési jogukat czenzura behozatalára használják fel, a lapokat elkobozzák, a kormány-táviratokat czenzurázzák, a hivatalos és magánleveleket felbontják, azokból az értékeket kiszedik, a közbiztonsági szolgálatot megbénítják azzal, hogy a csendőröket, nemzetőröket lefegyverezik, a vasuton a személyforgalmat engedélyhez kötik, a pécsi katonai iskolában katonai tantárgyak tanítását eltiltják, a 21-30 év közt levő magyar állampolgárokat a szerb hadseregben toborozzák és általánosságban azt hirdetik, hogy magukra nézve a fegyverszünetet kötelezőnek nem tartják.

A kiürített területet megszálló szerb fegyveres csapatoknak ez a viselkedése beleütközik az előbb említett fegyverszüneti megállapodásoknak 1., 3., 12. és 18. czikkébe, a fegyverszüneti megállapodásnak szellemébe és czéljába, végül általában a fegyverszünet gondolatába. E mellett a szerb csapatok eljárása a magyar népköztársaság kormányát abba a helyzetbe hozza, hogy az ország meg nem szállott területein lakóknak és a vasutaknak szénnel és élelmiszerekkel való ellátását nem tudja biztosítani, a közigazgatási szervezet megbénítása folytán a közrend fentartásáról nem tud kellőképp gondoskodni.

A szerb fegyveres csapatoknak ez a viselkedése továbbá bénítólag hat a magyar állam területének meg nem szállott részein a közigazgatásra.

A szénhiány miatt, különösen a pécsi szénbányák elfoglalása miatt Budapest világítása, a krassó-szörénymegyei bányák forgalmának megszakítása miatt a vasuti forgalom meg fog állni és igy előreláthatólag anarchia fog az országnak meg nem szállott területein is bekövetkeznie, azonkívül hogy a közigazgatási szervezet megbénítása és a fegyverszünet megsértése a megszállott terület lakosságát is állandó nyugtalanságban és izgatottságban tartja.

A magyar népköztársaság kormánya kiindulva annak a feltételezéséből, hogy a szerb csapatok ezen eljárásról a parancsnokló tábornok ur nem bir tudomással és az jóváhagyásával nem történhetik, azzal a kérelemmel fordul a szövetséges hadseregek parancsnokló tábornokához, sziveskedjék megfelelő intézkedéseket tenni oly czélból, hogy Szerbia a megfelelő fegyverszüneti megállapodásokat tartsa meg, mert ellenkező esetben a magyar népköztársaság kormánya a népesség, viselkedéséért és a rend fentartásáért nem vállalhat felelőséget, sem levállalt kötelezettségeit nem teljesítheti és így nevezetesen a franczia megszálló csapatok szállítására és ellátására vonatkozó kötelezettségének nem tehet eleget.