A termelési rend megváltozása az állattenyésztés eddigi módját, módszereit sem hagyja érintetlenül. Az állattenyésztés fő célja a jövőben szükségképen az élelmiszerek termelése lesz. Proletár testvéreinknek – tisztes munkabérhez jutván – mód adódik tisztességes táplálkozásra. Több hust és tejet fogyasztanak majd, miből következik, hogy többet is kell termelni ezekből az élelmiszerekből. A szarvasmarhatenyésztés első helyre kerül. 

A lótenyésztés viszont elvesziti eddigi nagy jelentőségét; a militarizmus nyüge alól felszabadultunk, a katonalovak tenyésztése szükségtelenné vált vagy legalább is igen kis mértékre zsugorodik. A lóversenyek megszüntével a lótenyésztésnek a másik iránya is céltalanná válik.

A dolgozó társadalomban, hol „majd az keres, ki dolgozik”, a fényüző, kocsikázó közönség megfogy, fogatja csak annak lesz, kinek erre produktiv munkájában szüksége lesz: a hintós, nyerges és egyéb luxus-lovak tenyésztése a minimumra csökken. A lótenyésztés általában a régi társadalmi rend fényüzését szolgálta, a tanácsköztársaságban csak kisebb jelentőségüvé válik.

Az igáslónak ellenben (muraközi, stb.) nagyobb jövendőt jósolhatunk, kivált a Dunántulon s a tanácsköztársaság dombosabb, halmosabb vidékén; az Alföldön és a sik vidéken viszont valamely szikárabb fajtának, teszem a Noniusnak (törzs) elterjedése kivánatos. 

Nagy jelentőségre kell szert tennie a szarvasmarhatenyésztésnek.
Azt a fáradságot, azt a szakértelmet, melyet idáig a lótenyésztésben alkalmaztunk, a jövőben a szarvasmarhatenyésztésben kell értékesitenünk. A lótenyésztés eddigi módjára kellene a szarvasmarhatenyésztést szervezni. Ne csak három tenyésztőtelepről intézzék, mint a lótenyésztést (Mezőhegyes, Kisbér, Bábolna), hanem több nagy birtokon hatalmas szarvasmarhatenyészeteket kell kiépiteni, szakszerü vezetéssel, még pedig felváltva, egyik helyen a tejtermelési irányt kövessék, másutt hustermelésre törekedjenek.

E helyekről azután a kiváló teljesitményü és tulajdonságu állatokat ugyszólván szét lehet plántálni és a közép és kisgazdaságokban, hol az igazi és főhelye lesz az állattenyésztésnek. Az egységes vezetéssel az állattenyésztés sokkal rendszeresebb lesz, mint a multban. 

A tenyészállatok gondos kiválogatásával a hus- és tejtermelést oly annyira fokozhatjuk, hogy a városok élelmezése a jövőben zavartalanná válhat. A sertéstenyésztést is a mondott okokból fokozni kell, ennek azonban előfeltétele az, hogy a tengeritermelés kiterjedtebbé tétessék. 

Ilyen kisebb közleményben a nagyjelentőségü kérdés részletezésébe nem bocsátkozhatom, de nyilvánvaló, hogy az állattenyésztés sem maradhat fenn régi formájában. 

Graf Miksa